Terdik Bálint – Szob, Tanuszoda

Az elmúlt évek hagyományait folytatva 2019. évben ismét átadásra került a Pro Architectura díj. Az elismerésben részesülők Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől vehették át a díjakat.

Terdik Bálint a Triskell Épülettervező Kft. munkatársa, építészeti alkotás kategóriában részesült a díjban, a szobi Duna-Ipoly Tanuszoda tervezéséért.

További díjazottak építészeti alkotás kategóriában: a kolozsvári Püspöki Ház tervezéséért Furu Xénia, Guttmann Szabolcs István és Wagner Péter DLA;  a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójáért Mányi István, Mányi Dániel, Gergely László, Kardos Gábor és Németh Krisztina; a Nagykovácsiban található Teleki-Tisza Kastély felújításáért Katona András, Riedel Miklós Márton, Gyulai Attila; a budapesti MLD46 lakóház tervezéséért a Fernezelyi Basa Iroda Építész Kft.; a Pátyon megépült Szent II. János Pál Pápa Templom tervezéséért Gutowski Robert, Révai Attila, Kövér István, Boczkó Ákos és a Diósgyőri Stadionért Pottyondi Péter és Pottyondi Bence.

Az építészeti közéletben és építészeti oktatásban elért kiváló eredményeiért Schrammel Zoltán, a BME Középülettervezési Tanszékének tanára részesült díjazásban. Az Építtető kategóriában a Budai Várban található Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány lett a nyertes pályázó a Régi Budai Városháza épületének létrehozásáért. Kiemelkedő építészeti alkotások megvalósításában közreműködő kivitelezőként pedig Reznicsek Zoltán kapott miniszteri elismerést a Budavári Királyi Lovarda épületéért.

 

Építészfórum/Pro Architectura oldal

„A szobi Duna-Ipoly tanuszoda a 2014-ben elindított Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében valósult meg 24 másik létesítménnyel együtt. A programban épülő tanuszodák és tornatermek részletesen kidolgozott mintatervek alapján, de a helyi épített és természeti értékekhez igazodva, egyedi arculattal valósultak meg. Ez a tervezési konstrukció egyrészről a kivitelezést, a beruházás szervezést, ellenőrzést segítette azonos műszaki megoldásaival, leszűrhető és átadható tapasztalataival, másrészről az építész alkotóereje, az érintettekkel való példaadó közreműködése és a kivitelezési folyamatban való részvétele a helyi identitást erősítő, időtálló művet eredményezett. A Duna partra telepített épület megtartotta mintatervi értékeit, az ártér indokolta kényszerű kiemelés miatt még fokozva is azokat, egyben igazodva a Dunakanyar páratlan természeti környezetéhez is. A tervező hozzáállása – mely több, a programban megvalósult épületnél nyomon követhető – példaként szolgál a mintatervek alapján épülő épületek adaptálására és a helyi kulturális és építészeti értékek kortárs megjelenítésére.”

http://proarchitectura.hu/dijazottak-2019

 

A szobi Duna-Ipoly tanuszoda a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. ütemének keretein belül valósult meg, a hiánypótló tanuszoda beruházássorozat elemeként. A Nemzeti Sportközpontok megbízásából kidolgozott mintatervek alapján első ütemben 24 tanuszoda épült meg, melyek helyszíni adaptációját is a mintatervet kidolgozó építész csapattal készítettük. Az ország 24 különböző pontján, nagyon eltérő épített és társadalmi környezetbe telepített épületek adaptációja megmutatta a mintatervi műfaj határait és lehetőségeit egyaránt. A megépült épületek visszaigazolják azt a tervezői adaptáció-koncepciót, ami a karakteres mintatervet építészetileg is fel- illetve újradolgozandó nyersanyagként tekintette, és minden egyes helyszíni illesztéskor hangsúlyos szerepet kapott a befogadó környezethez történő illeszkedés – formai és társadalmi-szellemi szempontból egyaránt, megtartva a mintaterv nyújtotta műszaki-gazdasági előnyöket.

A Kormány az 1086/2014. (II. 28.) Korm. határozatában egyetértett a köznevelési infrastruktúra-bővítő beruházások, kiemelten tanuszoda, tornaterem, tanterem megvalósításához kapcsolódó Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programmal. A Program során hiánypótló tanterem, tornaterem és tanuszoda beruházások valósulnak meg országszerte, elsősorban az elmaradott térségekben, valamint a növekvő gyermeklétszám miatt a Főváros agglomerációs körzetében.

A kormányhatározat értelmében a Nemzeti Sportközpontok a Program keretein belül megvalósuló fejlesztések tervezője, építtetője.

A Kormány az 1086/2014. (II. 28.) Korm. határozatában egyetértett a köznevelési infrastruktúra-bővítő beruházások, kiemelten tanuszoda, tornaterem, tanterem megvalósításához kapcsolódó Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programmal. A Program megnevezett 24 települést, ahol Tanuszoda építésére kerül sor. Ezek között található Szob városa is, amely a Tanuszoda építésének helyszínéül a duna parti Széchenyi sétány, 579 hrsz. alatti telket jelölte meg. Tekintettel arra, hogy a telek a Duna folyó árterében áll, a helyszín különleges kihívások elé állítja az épületet, amire már a tervezés során is figyelemmel kellett lenni.

A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program részeként a Tanuszoda egy 25*15 m méretű úszómedencét és 10*6m méretű tanmedencét magába foglaló uszodateret, és az ezt kiszolgáló öltözőket és egyéb helyiségeket tartalmaz. Az épület az úszásoktatás elősegítésére jött létre, elsőrendű funkciója az iskolai keretek között szervezett úszásoktatás kiszolgálása 80 fős tervezett tanulói kapacitással. Természetesen oktatási időn kívül üzemeltetői döntés szerint külső közönség kiszolgálására is alkalmas, így a mindennapi sportélet lehetőségeit is javítja, különös tekintettel a település ezen részén felpezsdülő kajak-kenu életre.

A terv előzetesen elkészített mintaterv alapján készült, annak helyszíni adaptációjával. Építészeti, műszaki megoldásai a mintatervvel azonosak, vagy ha attól eltérés volt szükséges, azzal azonos színvonalúak. A tervezési program szerint az épület legyen tartós, gazdaságosan megépíthető és üzemeltethető, ugyanakkor az épített környezet szempontjából példamutató, kulturális értéket hordozó, környezetébe jól illeszkedő. Az építési telek ártéri fekvése miatt a tervezett padlószintet a mintatervhez képest jelentősen meg kellett emelni, ezzel egy karakteres, erős alépítmény került az uszoda alá. Az így kialakult új tereket az üzemeltetés számára hasznos funkciókkal töltöttük meg. Az erős alépítmény az alapterv építészeti karakterét, arányait is megváltoztatja, új színekkel gazdagítja. Ezt szépen egészíti ki a dunai panorámát kihasználó, a medencetérből nyíló kiemelt napozóterasz, ami más helyszínekkel ellentétben itt a magas kiemelés miatt hiányzó közvetlen kertkapcsolatot váltja fel. Az uszoda megépülésével és határozott, de barátságos hangulatával közvetlen környezetének is lendületet adott, az épület előtti közterület Önkormányzati forrásból megújult, és a part menti szomszédos területeken a tervek szerint a kajak-kenu sportélet további beruházásokkal fogja a tágabban vett környezetet is rendezni.

Az épület egyszerűen tagolt, a két medencével ellátott medencetérből, és az ezt kiszolgáló két tömegre bontott öltözőszárnyból áll. A két öltözőblokk között található az előtér, ahonnan a medencetérbe is belátni, ezzel segítve a tájékozódást. Az uszodatér falai szerelt technológiával készülnek. Az épület kiszolgáló gépészeti terei nagyrészt a tetőtérben, vízgépészete, a technológiai tárolók pedig az alépítményben találhatók.

 

Terdik Bálint
március 22-én született Debrecenben
2003-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán
2004-2007 a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának hallgatója
2008- a Triskell Épülettervező Kft. alkotó műhelyének tagja, építésze. Számos lakó- és középület tervezésében vett részt, kezdetben munkatársként, később a 2012-ben a Magyar Építész Kamaránál megszerzett tervezői jogosultság birtokában önállóan vagy egy tervező csapat vezetőjeként.
2013- az Országépítő folyóirat állandó szerzője, szerkesztő bizottsági tagja
2014- a BMGE Építészménöki Karának Lakóépülettervezési Tanszékének külsős, meghívott konzulens
2017- Kerepes városának főépítésze

Fotók: Dénes György, Kedves Zsófia