Megjelent az Országépítő 2017/1 száma

Ízelítő a lapszám tartalmából

A Kós Károly Egyesülés több mint 25 éve alapította meg ma is aktív, posztgraduális képzést adó Vándoriskoláját, amelyben eddig közel nyolcvan hallgató szerzett diplomát. Engelmann Tamás a Vándoriskola első hallgatói között volt. A Budapesten élő és alkotó, egyedi formálású családi házairól ismert építészt vándoriskolás éveiről és a szakma gyakorlásáról kérdezte Erhardt Gábor, aki egy külön cikkben Engelmann Tamás három családi házát is elemzi. Sajnos Magyarországon az Engelmannéhoz hasonló, egyedi, minőségi építészet nincs jó helyzetben.  A médiában és az oktatásban gyakorlatilag egyeduralomra jutó − magát egyedüli kortársként meghatározó − minimalizmus egyre magasabb elefántcsonttoronyba zárja magát és a teljes építészetet. Ebben a szcenárióban az Engelmann Tamás által művelt, jól beazonosítható, egyedi építészet fel sem merül mint lehetőség egy átlagosnál kicsit jobb módú, potenciális építtető számára sajnos….

II. András magyar király volt az V. Szentföldi Keresztes Hadjárat vezetője, éppen 800 éve ért partot hadseregével Levantéban. Az európai egyetemes történelem valamennyi szentföldi kereszteshadjárata előtt egyetlen cél lebegett: felszabadítani a Szentföldet, hogy az evangéliumok szent helyeinek meglátogatása a keresztény zarándokok számára zavartalanul történhessen meg. A Jordán Királyság Michele Piccirillo atya halálát követően nemzetközi pályázatot írt ki a Holt-tenger keleti partján, Heródes Antipas tetrarcha egykori királyi palotájának halott műemlék-együttesét, a Machaerus hegycsúcsra emelt ősi várkastélyának koncessziójára. A régészeti koncesszió 20 éves szerződését a magyar pályázó nyerte el, amelyet 2009-ben írt alá Makovecz Imre, a Magyar Művészeti Akadémia szentföldi missziójának kutatócsoportvezetője, aki a kezdetektől támogatta Vörös Győző elképzelését. Arról a történelmi helyszínről van szó, ahol Josephus Flavius tanúsága szerint Keresztelő Szent Jánost bebörtönözték és lefejezték, Salome hercegnő ezen falak között táncolt, János innen küldte a tanítványait Jézushoz Galileába. A régészeti feltárás folytatását és a zarándokhely kialakítását Vörös Győző ókorkutató vezeti, magyar építészek (Dobrosi Tamás, Dósa Papp Tamás, Arnóczki Imre Balázs, Makovecz Imre közvetlen munkatársai) bevonásával. Dr. Vörös Győző írása.

Az erdélyi kiszsolna romos templomra egy, a közelmúltban történt felfedezés hívta fel a hazai és nemzetközi figyelmet: szentélyében Giotto elpusztult Navicella-kompozíciójának a negyedik, eddig ismeretlen másolatát sikerült beazonosítani. Arra a kérdésre, hogy hogyan került Giotto kompozíciója a nyugati kereszténység egy meglehetősen periferikus helyszínére, egyelőre nincs egyértelmű válasz. A 12. sz. II. felében németek által alapított falu templomát a 14. sz.-ban építették. A reformációval a közösség evangélikussá lett. A középkori falképeket lemeszelték. A II. világháború végén a zsolnai németek az észak-erdélyi szászsággal együtt egységesen nyugatra kényszerültek menekülni, s csak kisebb részük tért vissza a háború után. A falut ekkor főleg románokkal telepítették be, s az elöregedett szászság kihalásával a templom az orthodox egyház tulajdonába került. A 90-es években hajóboltozata, részben tudatos pusztítás eredményeképpen, teljesen beomlott, mára részben a falai is összedőltek. Helyi, erdélyi és magyarországi értelmiségiek próbáltak tenni a templomért, de a helyi vezetést és a román minisztériumot mindez hidegen hagyta. Próbálkoztak tudományos és diplomáciai vonalon, eredmény nélkül. A magyarországi Rómer Flóris Terv azonban támogatta a középkori Magyarország kulturális örökségének fontos emlékének megóvását. A magyarországi Teleki László Alapítvány bonyolítja a sürgősségi munkálatokat. A szervezők célja, hogy a reménytelennek látszó küldetés a magyar–román-együttműködés sikertörténete legyen. Papp Szilárd, Kiss Lóránd és Kollár Tibor cikkéből megismerhetjük a kiszsolnai templom megmentésének viszontagságos történetét.

A 21. század kezdetén Európának olyan szellemi és lelki megújulásra van szüksége, amely tiszta eszméken, és egy új egyensúly megteremtésén alapul. Bartók Béla zenei öröksége magyarul európai, európai módon magyar, valamint egyedi és egyetemes. Bartók Béla fő üzenete, hogy az erős nemzeti karakterek megőrzése mellett is lehet más népekkel együttműködni és együtt élni. Ezt vallotta, és oly módon teremtett új, csodálatos zenei nyelvet, amelyben minden és mindenki hagyománya megmaradt. Ars poeticája szerint a progresszív, új utak csakis a tradíciók folytonosságára építkezve és a „tiszta forrásra” alapozottan válnak időtlen és örök érvényű üzenetté az emberiség számára. Elég a zenei nyelv kifejezést az építészeti nyelvvel helyettesíteni, és a fenti mondat egyből üzenet az építészek számára is. Létezik-e a bartóki „zenei nyelv” megfelelője a kortárs építészetben?  – ezt  a kérdést járja körül  tanulmányában Csernyus Lőrinc.

Diószegi László történész, A határainkon túli magyarság történetével és jelenkorával foglalkozó Teleki László Alapítvány igazgatója. Több tanulmányt jelentetett meg a Duna medence országainak együttműködése, a romániai magyarság, a moldvai csángók története és a határainkon túli magyar épített örökség megőrzése témakörökből. Nemzetközileg ismert koreográfus, néptánctanár, a Martin György Néptáncszövetség elnöke. Mindeközben több a magyar néptánccal, népművészettel kapcsolatos film és sorozat szerkesztője, rendezője. Egy igazi reneszánsz ember a 21. század elején. Szűcs Endre interjúja.

Két évvel Makovecz Imre 2011-ben bekövetkezett halála után kormányhatározat született az életmű gondozásával kapcsolatos intézkedésekről. Két évre rá, a mester születésének 80. évfordulóján a magyar kormány − kifejezve, hogy az életmű megóvásra érdemes kulturális és nemzeti értéket képvisel – bővebben rendelkezett az életmű és a hagyaték gondozásáról, s annak a jövő nemzedékkel való megismertetéséről. Egy évvel később, tavaly decemberében jelent meg e döntés módosítása, mely az időközben elvégzett felmérések értelmében immár konkrét feladatokat jelöl ki. Az eredményekről és a tennivalókról Csernyus Lőrinc építészt, a kuratórium tagját kérdezte Dénes Eszter.

Az ismertetés nem teljes körű, a folyóiratot keresse az újságárusoknál, vagy terjesztőinknél (Lapker Zrt., FUGA, MÉSZ, Írók Boltja, Líra Könyváruház, Ráday Könyvesház, Püski Kiadó stb.)

Megrendelés, előfizetés: (+36 1) 322-06-77, haabkatalin@gmail.com

www.orszagepito.hu