150 éves a Fővárosi Állat és Növénykert I.

Összeállította Beöthy Mária építész

Bevezetés

 Az 1980-as – 90-es években oly szerencsés voltam akkori munkahelyemen -a Buvátiban – , hogy részt vehettem az Állatkert újjáépítési feladataiban Kós Károly és Zrumeczky Dezső 1912-ben épült állatkerti pavilonjai rekonstrukciójának tervezésével.

Így az előzményeket és a mesterek munkásságát közelről is megismerhettem.

2016-ban ünnepeljük a Fővárosi Állat és Növénykert megalapításának 150. évfordulóját.

Tekintsük át együtt az Állatkert történetének korszakait:

         Az első állatkert létrehozása (1866)

Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is kellene állatkertet létrehozni.Az alapítás eszméje Xántus János zoológus, etnográfus és utazó, Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója nevéhez fűződik.
Megalakult az „Állat és Növényhonosító Társaság”, munkájának eredményeként az Állatkert 1866 augusztus 9-én déli harangszóra megnyitotta kapuit Xantus János igazgatásával az egykori Városerdő területén. A jelenlegi terület határai közül az alapításkor csak az 1842-ben épített vasút volt meg,
A park beosztásának tervét Petz Ármin városi főkertész készítette. Az első állatkert egy hatalmas organikus park volt, melyben csak itt-ott voltak állatbemutató terek, a vasút oldalán védőzónaként mesterséges domborzat létesült. A park elrendezése, szerkezete a mai napig megmaradt.

Az első pavilonokat ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte: Fácénos ház, Majomház, Szarvas akol, Medvebarlang, Orvmadarak röpdéje.

Ezek közül csak a Várrom (későbbiekben Bagolyvár) maradt fenn napjainkig.

Ferenc József a schönbrunni Állatkert gyűjteményéből küldött ide különleges állatokat, Erzsébet királyné pedig több alkalommal tett itt látogatást.

(Forrás: wikipedia.org., archív fotók: Fővárosi Állat és Növénykert fotótár)

        A Millenium kora (1896)

A honfoglalás 1000 éves évfordulójának kiállítása 1896-ban a Városliget területén nyílt meg, látképét Heyer Artúr festménye mutatja be.

Az építkezések az Állatkert környezetét is érintették, például Ősbudavár és a Török mecset.

Addig nem látott állatfajtákat vásároltak és mutattak be.( pl. Jónás, a viziló)

A mellékelt festményen látható, mi maradt meg napjainkig a milleniumi kiállítás építkezéseiből,
például Vajdahunyad vára (tervezte: Alpár Ignác)

(Forrás: Laurencic Gyula: Az ezeréves Magyarország és Milléniumi kiállítás)

 

        Az Állatkert első újjáépítése (1909-1912)

A Millenium után megcsappant az érdeklődés, az Állat és Növényhonosító Társaság csődbement.
Ezért gróf Andrássy Gyula és dr. Bárczy István főpolgármester létrehozta az Állatkertépítő Bizottságot, melynek irányításával nagyszabású tervet dolgoztak ki az újjáépítésre. Végh Gyula építész rendezési terve kiterjedt a botanikai, zoológiai, és építészeti megjelenés meghatározására.

A korábbi leromlott épületeket lebontották, helyükön újakat emeltek, az épületek tervezőit kezdettől bevonták a munkálatokba, s így a funkciónak megfelelően egy különös, organikus építészeti együttes jött létre bizonyítva, hogy az állattartó épületek is lehetnek szépek, mívesek.
A pavilonok tervezésére fiatal, kezdő, de már jó hírű építészeket – Kós Károlyt, Zrumeczky Dezsőt, Neusloss Kornélt bízták meg:

Kós Károly 1883-ban született Temesváron, 1977-ben hunyt el Kolozsváron.
A Kárpát-medence művészettörténetének kiemelkedő alakja, a reneszánszra emlékeztet sokoldalúsága, építész, folyóirat szerkesztő, szépíró, grafikus, könyvillusztrátor, könyvkiadó volt egy személyben, közéleti, tanári, politikai tevékenységet is vállalt
Egyetemes értékrendjében az erdélyi népművészet párosult a korabeli európai szecesszió,az  angol iparművészet és a finn nemzeti romantika nagy művészeti és szellemi irányzatainak kölcsönhatásaival.

„Napkeletről jöttem, nagy hegyek, zúgó fenyvesek, kis faluk világából, ahol még álmodnak szűkszavú kemény magyarok csudás álmokat, ahol még mesélnek vén nótafák nagy régi időkről, elmúlt világ elporladt emberekről. Abban a világban sok a rom, sok az útszéli kereszt, sok a gazdátlan kúria, és sok, nagyon sok az elárvult puszta magyar templom.
És sovány a föld, és köves nagyon. Ott Erdélyországban…”(1907)

E sorokat Kós Károly 1907 körül vetette papírra – a fővárosi József Nádor Műegyetem Építész Karának elvégzése után – friss diplomájával a zsebében, aki rendkívüli tehetsége révén a fővárosban 1908-ban önálló építész irodát nyitott, és azonnal jelentős megbízásokat kapott, többek között 1909-ben a korábbi Állatkert újjáépítendő állattartó épületei tervezését, és ekkor „csudás álmot” álmodott.

„ Először is ugye ez egy speciális munka, meg kellett tanulni, hogy kell állatkertet csinálni. Akkor a főváros kiküldött minket Németországba, Ausztriába, Franciaországba állatkertet nézni, tapasztalatcserére. .. Onnét tanultuk meg, hogyan kell állatot tartani, és hogy kell fából és kőből  csinálni úgy, hogy az állat is aránylag jól érezze magát.
Így aztán jöttünk vissza és leültünk és csináltuk. Ennyi az egész…”

Az állatkerti pavilonok tervezése különösen jó lehetőséget biztosított  az erdélyi építészet formáinak újraélesztésére. A pavilonok nem átvételei valamely meglévő erdélyi épületnek, hanem szabad, romantikus  variációk, melyeken kalotaszegi jobbágyház, román nemesi kúria, szász kerített templom formái vegyülnek.
Az Erdély, különösen Kalotaszeg népi építészetének hagyománya szellemében bátran alkalmazták a fatemplomok karcsú tornyait, székely buzogányos fejfákat, rovásrajzos, tarkahímes gerendákat, zsindellyel, cseréppel fedett változatos tetőidomokat, boronából, kőből, téglából épült falfelületeket.
Pl. a Szarvasház és a Fácánház dekoratív magas tetőformái a torockói házak, székely kúriák üstökös tetőformáit követik, míg a Madárház közepén egy kalotaszegi négy fiatornyos templomsisak emelkedik.

Most idézzük meg egyenként az állattartó pavilonokat

–           Baromfiudvar: székely falusi házra emlékeztet  gazdasági épülettel (tyúkketrecekkel)

–           Struccház: két összekötött egységből állt, nádfedeles, afrikai stílusú                     faragványokkal díszítve
Az épület a második háborúban elpusztult.

–           Madárház: az állatkert központi pavilonja, tengelyében egy kalotaszegi               templom négy fiatornyos tornyát idézve, oldalszárnyakkal. Gazdag                       fafaragások, színes üvegablakok díszítik.

–           Fácánház: Kalotaszegi falusi házat idéz gazdasági épületekkel, dróthálós fa pergola köti össze a pavilonokat, a főbejáratra a magasba szökő torony utal,a   tetőt díszes tetőablakok gazdagítják.
–           Krokodilház: mintha Indiából került volna ide, a tóban cölöpökön áll, bambusznád szerkezet tartja a szalmával fedett nagyméretű tetőt.
–           Norvégház: a kisméretű épület a sziklára épült az északi fjordok hagyománya szerint rönkfából, vadászati múzeum céljára.
–           Majomház: a hosszanti épület közepén és két végén tornyokkal egészül ki, vakolt felületekkel.

–           Bölényház: lehetne egy kalotaszegi tanya rönkfából építve terméskőlábazaton, zsindelytetővel.
A háborúban megsérült, lebontották.

–           Szarvasház: lehetne egy vadászház a havasokban, két összekötött pavilonból áll, terméskőlábazaton boronafából épült szerkezettel, az alaprajz elforgatott egységeit nagyméretű,változatos üstökös tetőidomok fedik.

–           Kenguruház:a Majomház terén áll, a hosszanti és a keresztirányú szárny  zsindelyfedésű magas tetőidomokkal fedett, fehér vakolt falfelületekkel, oromfallal.
–           Kisrágcsálók háza: a Majomház terén áll, kisméretű épület zsindelyfedésű, változatos tetőidomokkal fedve, faoszlopos üvegezett tornáccal. félköríves toronnyal, vakolt falfelületekkel.
–           Nagyragadozók háza: Szimmetrikus oromfalak között árkádos főhomlokzattal, téglalábazaton fehér vakolt  falfelületekkel.
–           Zsiráfház: Keleti, afrikai építészetre utal a kubusokból álló, lapos tetős épület túlnyújtott ereszekkel, toronnyal egészül ki.

–           Főkapu: az elefántok közötti bejárat indiai építészetre utal (tervező Neuschloss Kornél).

–          Elefántház: indiai építészeti elemeket hordoz , gazdag díszítésekkel, egy török minarettel kiegészítve, melyet később a török követség tiltakozására lebontottak. (A későbbi rekonstrukció folyamán helyreállították.) (tervező Neuschloss Kornél).

 

(Forrás: Kós Károly (1883-1977) Bercsényi 28-30 kiadvány,
korabeli fotók: Magyar Építőművészet 1912.11-12.

A II. világháború az állatkertet sem kímélte, több épülete teljesen elpusztult, vagy megrongálódott. Nádler Herbert igazgató 1845-48 között részben helyreállítatta a romos épületeket.
A 60-as évek szelleme nem tisztelte a hagyományőrző szemléletet.

A műemléki szemléletű rekonstrukció az 1980-as – 90-es években kezdődött, melynek ismertetése folytatódik.