Összeállította Beöthy Mária építész
Az I. fejezetben az Állatkert történetét a II. világhábórú időszakáig ismertettük.
A háború pusztításai az Állatkertben.
Sztálin 1944. október 28-án adta ki a parancsot a Budapest elleni támadásra. Az Állatkert ostroma december 13.-án kezdődött egy gránát becsapódásával a takarmányraktárba. Karácsony után a kert egész területe csatatérré vált.
A kert épületeinek jó része is tönkrement. Néhány épület teljesen elpusztult, a Bölényházra gyújtóbomba esett, az állatok bennégtek a lángok között. A szintén találatot kapott Zsiráfház lakói is mind elpusztultak.
A Pálmaház az összetört üvegburkolattal A műsziklák a hatalmas lyukakkal
Mire a front áthaladt az Állatkerten, az állatok többsége odaveszett. Egy részük közvetlenül
a golyók, robbanások, repeszek, illetve a légnyomás és a tűz miatt pusztult el. Sziám, a legendás elefánt halálát is a légnyomás okozta. A Pálmaház északi szárnyában lakó krokodilok a januári jeges hidegben belefagytak medencéjükbe.
A környék lakói megrohanták az Állatkertet, és mindent elvittek, ami egy egyáltalán ehető volt. Tény, hogy értelmetlen vandalizmusra is sor került. A pusztítás minden téren szinte teljes volt.
A ostrom 1945. február 13-án fejeződött be. Az Állatkertben a harcok már január 13-án abbamaradtak.
Összesen 23 állat élte túl a háborút a 2500-as állatlétszámból. A megmaradt állatoknak a viszonylag épségben maradt Elefántházban alakítottak ki szállást.
A fegyvernyugvás utáni hetekben legnagyobb a erőfeszítést a romok eltakarítása jelentette. Ebben a hatalmas munkában mindenki részt vett, még az ekkor már 62 éves igazgató, Nádler Herbert is. A Bivalyház és a Zsiráfház teljesen tönkrement, A három hónapon át végzett szakadatlan munka nyomán végül sikerült az Állatkertet újra megnyitni, története során már harmadik alkalommal.
A helyrehozható állattartó létesítményeket az Állatkert munkatársai lépésről lépésre, saját erőből újították fel akár kényszermegoldásokat is alkalmazva.
Az első komolyabb állatbeszerzésekre 1950-ben nyílt lehetőség, az utolsó romos épület, a Pálmaház felújítására pedig egészen 1952-ig kellett várni.
A háború utolsó nyomait végül Anghi Csaba professzor 1956 és 1967 közötti igazgatóságának idején sikerült felszámolni. Az 1960-as években a háborúban elpusztult Bivalyház és Zsiráfház helyére is új állatházak épültek az akkori stílusirányzat szerint.
(Forrás: www.zoobudapest.com)
A Buváti által tervezett rekonstrukciók (1980-1990-es évek)
A leromlás és funkcionális elévülés miatt az 1980-1990-es években épületrekonstrukciós munkák, átépítések kezdődtek a BUVÁTI – ban készült rendezési terv alapján.
E terv fő célkitűzése a műemléki értékek megmentése volt. Igazgatók: dr. Holdas Sándor (1887-ig), dr.Szijj József
– Nagy Madárház rekonstrukciója a VÁTI terve szerint épült. (1985),Helyreállításra kerültek a madártémájú faragott részletek, két színes üvegablak és a tető felülvilágítása is.
– Bagolyvár felújításának terve a Mélyéptervben készült (1988), a többszöri átépítés mellett a legjellegzetesebb elemek megmaradtak.
Nagy Madárház helyreállítás után Bagolyvár helyreállítás után
(tervező: Cser Károlyné) (tervező: Mélyépterv)
– A Főkapu és oldalszárnyak rekonstrukcióját a Buváti tervezte. (1990) Helyreállításra kerültek az egzotikus indiai eredetű pirogránit részletek is a pécsi Zsolnai gyárban az eredeti tervek alapján.
Főkapu helyreállítás után (tervező: Miháltz István) (Buváti Fotótár)
Folyamatosan készültek a Kós Károly által tervezett pavilonok rekonstrukciói is, a Szarvasház rekonstrukcióját és az új Kenguruházat a Buvátiban én terveztem:
– A Szarvasházat 1984-ben lebontották (a helyére épült az új majomház), a Nagy Madárház tengelyében került újra felépítésre.
Az épület külső megjelenése teljesen azonos az eredetivel, a beszámozott faszerkezeteket, boronafákat visszaépítették. A belső szerkezet viszont megváltozott az új funkció szerint, nem épültek vissza a belső tartó falak és padlásfödém, így láthatóvá vált a magas tető ács-szerkezete. Azóta több funkciót kapott.
Szarvasház áthelyezés után (tervező: Beöthy Mária) ( fotók:Tóth Márton)
Az új Kenguruház teljes átépítése 1991-ben készült el.
Az épület tervezésénél sajátosan rekonstruáltam különböző, már korábban elpusztult pavilonok részleteit, tükrözve az előző Kenguruház szárnyépületét, és kiegészítve a hajdani Bölényház boronafalas tornyával. Az épület funkciója azóta megváltozott.
Új kenguruház A Fácánház felújítása (tervező:Palóczy Péter)
Az Állatkert napjainkban (1994-től)
Persányi Miklós igazgatása alatt legtöbb hajdani épület megújult, sőt hat, már elpusztított ház is újraépült. A Kissziklában rendezvényterem és étterem létesült, 2000-ben évtizedes munka után újra megnyílt az Elefántház és a Pálmaház. 2006-ban átadták az újraépített Krokodilházat, 2008-ra átalakult a Nagyszikla környéke a gorillakifutóval. 2010-ben Kósék eredeti tervei nyomán ismét felépült a régi Bivalyház és Zsiráfház, 2012-ben pedig megnyitott a Varázshegy. A 34 méteres műszikla az erdélyi Egyeskő hegycsúcs mintájára anno múzeumnak készült, és most eredeti célja is valóra vált:
16 teremben, egy térhatású és egy panoráma mozival, élő és élettelen dolgok bemutatásával interaktív kiállítás létesült.
Környezetbarát működés céljából húsz éve villanyautókkal közlekednek a kerten belül, és már harminc épületet a Széchenyi-fürdő termál hőjére kiépített távfűtés melegít.
A növénykerti gyűjteményeket is rekonstruálták: a Sziklakertet, a Japánkertet és a Nagy-tó környékét.
A Pálmaház rekonstrukció után, (fotó: Kiss Zoltán)
Az Elefántház 83 év után visszakapta a tornyát.
Az Elefántház rekonstrukciója (tervezők: Kugler Katalin, Antony Gall),
Az elpusztult Krokodilház újjáépítése (tervező Czégány Sándor) (Fotó: Kiss Zoltán)
Az megsemmisült Zsiráfház és Bölényház eredeti állapot szerint 2010-ben visszaépült a korábbi helyére az 1960-as években épült épületek lebontásával.
Zsiráfház Bölényház (Fotó: Kiss Zoltán)
A 2008-ban megvalósult új Szavannaház kortárs építészeti megfogalmazása mellett illeszkedik a történeti Állatkerthez.
Az új Szavannaház (tervező: Antony Gall) (Fotók: Kiss Zoltán)
Napjainkban Kós Károly és Zrumeczky Dezső egyedi és sajátosan nemzeti Állatkertje egy mozgalmas kavalkáddá alakul át a mai kor üzleti szemléletéhez idomulva.
Az Állatkert jövőbeli tervei (2014-től -)
Napjainkban is folyamatos a fejlesztés, 2014-ben az Állatkerthez kapcsolták az Angolparkot, és megvalósult a Holnemvolt Park. Ezzel párhuzamosan az új terület hasznosítására középtávú fejlesztési tervet dolgoztak ki, melynek két tematikai egysége a Mesepark a gazdasági udvar helyén,
a volt vidámparki területen 6,5 ha –on a Pannon Parkot tervezik. Szó van a Fővárosi Nagycirkusz területének az Állatkerthez való csatolásáról is.
Helyszínrajz
A Meseparkban „diznilend” –szerűen meseállatok és szelíd simogatható állatok bemutatása történne.
A volt Vidámpark kötelezően megtartandó műemléki pavilonjai megmaradnak: a régi körhinta, a hullámvasút és a mesecsónak együttese, továbbá a régi dodzsem épületének fa fedélszéke is.
A Pannon Park központi létesítménye a 40 m maximális magasságú u.n. Biodóm lenne, mely lényegében egy hatalmas, mesterséges amorf formájú domb alatti fedett park, felszínét nagyrészt fényáteresztő szerkezet, úgynevezett reaktív héj alkotná. Az érvek között szerepel az egész évi folyamatos látogatottság biztosítása, valamint a Hungária körúti felüljáró zajterhelésének védelme.
Funkciója a Kárpát- medence 25 millió évvel ezelőtti élővilágát idézné fel.
A Biodómba kerülnének többek között az elefántok, csimpánzok, tengeri tehenek, cápák is.
A Pannon Park területén néhány épület és számos fa található. Az érintett épületeket (vendéglő, irodaépület, rendezvényterem) le fogják bontani. A faállomány ma is gyakori parkfákból, díszfákból, és mindenekelőtt platánokból áll, amelyek között vannak idős példányok is.
A tervezési területen álló fák egy részét szerencsére nem fogják bolygatni. Más részüket a biodóm belső terében tervezik megtartani, melyeknél ez nem jöhet szóba, azokat át kívánják telepíteni.
Hasonló létesítmény Angliában, Németországban és Szingapúrban működik. (Forrás: valasz.hu)
(Forrás: ecolife blog)
(Forrás: magyarepitok.hu) (Forrás: Építész Fórum))
A tervezett Biodóm léptékének, megfogalmazásának viszonyát a történeti Állatkerthez a látványtervek egyértelműen mutatják. A létesítmény átadását 2018-ra tervezik.
.
Az Állatkert történeti pavilonjainak üzenete
Az állatkerti épületek a Kós életmű talán legfelszabadultabb és a korabeli európai szecessziós építészet legrangosabb alkotásai közé tartoznak.
„ Mintha már láttunk volna valahol, valamikor ilyesmit. Talán egyszer, amikor utaztunk, a vonat ablakán keresztül,talán gyermekkori emlékeink között láttuk: hogy valahol napkeleten van ilyesmi,
nem ez, de ilyesforma, ahol a nagy hegyek alján, lombos kicsi falvakban, magas tetejű házakban magyarok laknak…
„Végül még csak annyit, hogy lám sikerült Budapesten olyan állatkertet csinálni, amely szép is legyen, megfeleljen céljának, és különbözzék minden más külföldi állatkerttől. Szóval, hogy – magyar legyen.
És ez már valami.” (Forrás: korabeli tudósítás)