- Magyarországon a használatban lévő (lakott) vályogfalazatú lakóépületek számossága napjainkban is jelentős. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a hazánkban található 2 702 183 lakóházból − ideértve a családi házakat és a többlakásos lakóházakat is − 674 009 vályogfalazatú. Az összesen 3 912 429 lakott lakás közül pedig 583 489 db épült vályogfalazattal, melyekben 1 396 396 ember, a lakásban élő lakosság 14,4%-a lakik. A 2015. évi lakásfelmérés szerint 2 675 300 lakóépület 21%-a, azaz 561 813 vályogfalazatú. A 2016-os mikroncenzus számai szerint a 624 350 vályogfalazatú lakás közül 502 095 lakott. A „Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia (HTFS)” becslése szerint a 2020-ban Magyarországon lakott mindösszesen 274 149 410 m2 alapterületből 35 362 470 m2 tehát csaknem 13% vályogfalazatú. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vályogfalazatú épületek jelentős részét képezik hazai épületállományunknak.
A vályogalapú építésnek nagy hagyományai vannak a Kárpát-medencében a helyben hozzáférhetőség és könnyen formálhatóság miatt. Mindeközben nemzetközi trend lett az egészségtudatos és környezetbarát építés, melynek alappillérei a helyben található természetes építőanyagok.
Ennek ellenére napjainkban Magyarországon rendkívül nehéz vállalkozás új vályog-, vagy más természetes anyag falazatú házat építeni a nehézkes szabályozás, a szaktudás hiánya és a hazai természetes építőanyagot gyártó szektor minimális piaci részesedése miatt. Míg az 1960-as években átlagosan 10 ezer ház épült vályogfalazattal, addig a 2000-es években már csak évente néhány tíz.
Szerző: Bihari Ádám − okl. építész, NaturARCH Házépítő Kft., Környezettudatos Építők Szervezete
A teljes szöveg az Országépítő folyóirat 2022/1-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
