Megjelent az Országépítő folyóirat 2019/3 száma. A tartalomból:
A Turi Attila által tervezett budakeszi általános iskola alapképlete az udvar köré szervezett, belső struktúrájában azzal ekvivalens térszervezésű épület, amely alkalmas az egyén és a különböző nagyságú csoportok saját tereinek megteremtésére. Az építészeti formavilág a belső udvaron gazdagabb, mint a külső felületeken. A struktúra dinamizmusának kezelése, a kitörő és bezárkózó tömegek, formák egyensúly rendszerének kialakítása volt a tömeg és téralakítás legfontosabb elve. A tantermek kialakításánál, a kapcsolatrendszereknél egy hagyományos közép/oldalfolyosós rendszert alkalmazott a legtakarékosabb alapterület felhasználás miatt.
Az Országépítőben immár hat éve mutatunk be főépítészeket az ország legkülönbözőbb pontjairól. Általában sok éves, évtizedes tapasztalattal rendelkező, jelentős eredményeket felmutató kollégákkal beszélgettünk. Ebből a szempontból a Dénes György Pro Architectura díjas építésszel készített interjú rendhagyó: „csupán” három évig volt Budakeszi főépítésze, Verőcét ebben a minőségében mindössze egy éve segíti. Úgy véli, tapasztalatai leginkább a főépítészi megbízatással szemben bizonytalanoknak és az újrakezdőknek szolgálhatnak tanulsággal és adhatnak erőt a továbbiakhoz.
A balatonfenyvesi gyermektábor tervezője, Dénes György déli part hívő: a környéken töltötte gyermekkorának nyarait, tervezett a környékre már saját nyaralót, fonyódi háza 2018-ban üdülőépület kategóriában elnyerte az Év Balatoni Háza díját. Ebben a környezetben állt a fővárosi II. kerületi Önkormányzat gyermektábora, korszerűtlen és elaggott fa üdülőbarakkokkal. Az új épület alapgondolatát egy központi, szélvédett udvar köré szerveződő láncszerű épületsor képezte. Az azonos séma szerint kialakított 12 személyes blokkokat a közlekedő szerepét is betöltő átmeneti tér kapcsolja egymáshoz. A homlokzat egyhangúságát a felhasznált típus-ablakok változatos méretei és játékos kiosztása, illetve a tornác egyedi alátámasztásain túl a tetők játéka hivatott oldani.
Dr. Buksa Ildikó, marosvásárhelyi származású, zalaegerszegi orvos és népdalénekes a Gébárti-tó mellett Mária-jelenésnek volt tanúja, a rózsafüzér imádkozása közben a ápolna szót vélték hallani. A látomást le is rajzolták, a vázlaton egy gyermekét ölében tartó boldogasszony alakja látható. A Szűzanya tiszteletére kápolnát terveztek építeni, a tervezésre Makovecz Imrét kérték fel.A tervek a látomást idézik meg, az épület belső kialakításában a “Szűzanya gyermekével” körvonala jelenik meg, és hullámzik végig a kápolna teljes hosszában.
Fülöp Tibor építész már egyetemista korában, Turi Attila tanítványaként kapcsolatba került a Kós Károly Egyesüléssel és a Vándoriskolával. Már a diplomaszerzést megelőzően kezdett dolgozni a Triskellben, és bár ténylegesen nem felvételizett soha a Vándoriskola posztgraduális képzésére, „vendéghallgatóként” valamennyi előadásán és programján részt vett. Ott ismerte meg párját, Madár Ivett építészt is. Megszerzett tudását – Makovecz Imre útmutatásához híven – immár szülővárosában, Zalaegerszegen kamatoztatja. Építészirodájuk, az Alfaterv-2000 nyitva áll a vándorok előtt is.
Zsigmond László 60 éves, sokrétű életújtja példaként állítható a szakmával még ismerkedők elé. Kiemelkedő szerepe volt a nagyközségből várossá váló Veresegyház építészeti arculatának kialakításában, a rácalmási Ófalu védelmében és élővé tételében. Az ország keleti felén, Mátészalkán is ott hagyta kézjegyét, főépítészként is segítve a várost. A Kós Károly Egyesülés tagjaként majd társigazgatójaként a szakmai közéletben vállal aktív társadalmi szerepet. A lényeget abban látja, hogy az élet egységes, és annak minden területét át kell, hogy hassa egy belső erő, egy szellemi alap.
Vadász Bence és alkotótársa, Miklós Zoltán építészeti pályázaton nyerték el 2011-ben a Fővám téri Nagy Vásárcsarnok mögötti szálloda tervezési megbízását. A tervezők a sokféle építészeti hatás metszéspontjában mertek önálló gondolattal előállni. Ahelyett, hogy visszahúzódtak volna, és semleges üveghomlokzattal mutatják meg a tükröződő múlt értékeit, kiállnak épületükkel, hogy megmutassák, a XXI. században is lehet minőségi építészetet művelni! A sokhangú épületek között a tervezők végül nem házat terveztek, hanem szobrot, amely önálló életet képes élni a Csarnok téren.
A ház nem pusztán racionális, műszaki építmény, hanem erős érzelmi töltésű alkotás, amely az emberi személyiség kiteljesedését is megjeleníti, és a lelki egészség, a biztonságérzet előfeltétele. A modern építészet elszakadt a felhasználók valós szükségleteitől, és többnyire puszta esztétikai követelményeket vesz figyelembe, amelyeket – tévesen – gazdaságosnak vagy környezetbarátnak mond. A háznak és a városnak attraktívnak és demokratikusnak kell lennie. Inkább legyen sokoldalú és részletes, mint átlátható és tiszta, mert a homo ludensnek inkább kalandra van szüksége, mint a rendre és a fegyelemre, olvasható Peter Hübner korszakos esszéjében.
Miközben az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai fecskeállomány, szerepük a
klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából. Tóth Bence építészként egy összetett megoldással próbált választ találni a magyarországi fecskepopuláció megsegítésére. Olyan házat képzelt el, ahol tömegesen oldódhat meg a költőhelyek problémája (épített partfal, ereszaljak és a látogatók által elkészített fészkek), sikerül az általános szemléletmódon változtatni (oktatás és megismertetés) és konkrét munkával, termékkel (madáretető, műfészek, fecskepelenka stb.) lehet támogatni a fecske populációt.
