Megjelent az Országépítő folyóirat 2019/4 száma. A tartalomból:
A Kós Károly Egyesülés 30 éves – Buella Mónika összefoglalója. A Pálvölgyi barlang kőfejtője adott teret a Kós Károly Egyesülés 30 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat első rendezvényének. A tisztáson kör alakban rendezett 12 hatalmas zászló fogadta a látogatókat, amelyek az Egyesülés alapításának szellemi előzményeit idézték meg egy-egy fotóval. A zászlók oszlopait egy kiállítás kötötte össze, amelyen az Egyesülés jelenlegi tagjai és vándorai egy-egy aktuális munkáját mutatta be.
Kampis Miklós a Kós Károly Egyesülés egyik alapító tagja megnyitó beszédében összegezte a múlt történéseit, tapasztalatait, majd az Egyesülés jövőjének letéteményeseit szólította meg, akikre a megújítás nehéz feladata vár. A nyitórendezvény következő felszólalója Sáros László György építész volt, aki az Egyesülés életét az idő múlásának fényében mutatta be. Az idő, ami eldönti helyünket. A megújulásért igen is lehet még tenni, a személyes felismerések által, a létezés csodája által.
A Wekerlei Kispiac bódésorának megújítására kiírt pályázatot két teljesen eltérő terv nyerte meg. A készítőiket a közös tovább tervezésre kérték együttműködve az Önkormányzattal. A két tervezőnek Tóth Péternek és Füzes Andrásnak a meglévő, véletlenszerűen kialakult bódék alapterületéhez tizednégyzetméter pontossággal kellett alkalmazkodniuk, illetve az új épület telepítését úgy kellett megoldani, hogy a teljes építési időszak alatt zavartalan legyen a piac működése. Az eredmény a háromszög befogóiba szerkesztett új épülettömeg lett, mely az eddig hiányzó fedett-nyitott, galériás őstermelői résszel, egy közösségi klubteremmel, és a szükséges kiszolgálóterekkel kiegészülve fogadta magába az üzlethelyiségeket.
A Szamos menti Nagygéc ma Csengersima része, attól 2 km-re fekszik. A Megmaradás Temploma – Nemzeti Emlékpark, koncepciója Csernyus Lőrinc főépítész elképzelése alapján alakult ki. A templom felújítása mellett kialakításra került egy látogatóközpont, egy megmaradás múzeum – emlékező hely és egy kilátótorony. Az épületek között a katonai temetők mintájára szabályos rendben üzenő márványtáblák állnak, közéjük pedig Kárpát-medencei tölgyfákat, illetve őshonos gyümölcsfákat ültettek.
Monorierdő Református Temploma és gyülekezeti háza a település központjában a Makkos emlékpark sarkán, településszerkezetileg is hangsúlyos helyen található. A gyülekezet által megfogalmazott programot Czégány Sándor építész álmodta papírra. Az építkezést több ütemben valósult meg. A torony tömegében és sisakjával a hagyományos templomokat, falazati tagolásával jó pásztor palástját idézi meg, utalva az építész pályaművének jelszavára.
Vándorból mester sorozatban Esztány Győző Csíkszentléleken élő építész munkáit mutatjuk be. Az építész a Vándoriskola elvégzése után az anyaországi és az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés mestereként fiatal építészek mestere. Önálló tervezői praxist folytat, tevékenysége elsősorban az erdélyi és székely épített örökség megőrzéséhez köti, kutatási témái a népi ihletettségű – hagyományba gyökerező – székely faluképvédelem, a székely népi csűrök újrahasznosítása. Önmaga és családja számára épített otthona tervezésénél fontos szempontja volt a természet elemeinek gazdag változatossága és a szennyeződésmentesség.
Máriafalva neogótikus templomát Szűcs Endre mutatja be. Máriafalva, azaz mai nevén Mariasdorf Kőszegtől 37 km-re nyugatra fekszik. Az itt található templomocska a XIX. század második felére már elég rossz állapotba került, ezért Trefort Ágoston Kultuszminiszter elhatározta a felújítását. A feladatot a magyarországi historizmus legjelentősebb személyisége, Steindl Imre kapta. Nagymesterünk a középkor óta befejezetlen templomot neogót szellemben tervezte és a barokk hozzáépítésektől „megszabadította”. Steindl munkatársnak barátját Róth Miksát kérte fel.
Fajcsák Dénes 2015 óta Heves megye állami főépítésze, nem mellesleg az Arkt Építész Stúdió alapító tagja. A Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában az Arkt Művészeti Ellátó közösségi tér létrehozása során szerzett tapasztalatokat és annak építészeti és társadalmi vonatkozásait mutatta be. Bélapátfalvi építési előadóként alaposan megismerte a hatósági tevékenységet is, ami nélkülözhetetlen az állami főépítészi munkában. Számára egyre világosabb, hogy nem a túlszabályozás a jó irány, hanem a szakmát kell visszaterelni a régi idők etikus, felelősségteljes, léptékhelyes építészeti magatartást tanúsító útjára. Rugalmas keretszabályokra lenne szükség, amelyek a fő irányokat, léptéket kezelik, de az tervező és főépítész együttműködésével kellene a megbízó és a közösség által legtökéletesebb megoldásokat megkeresni.
Az állami főépítész hétvégi háznak vásárolta meg az Egerhez közeli faluban álló apró parasztházat. Mit tesz az építész, ha felelősen gondolkozik az épített környezetről és a faluképről? Ez az átalakítás példát mutat, hogy mértékadó programmal és átgondoltsággal apró beavatkozásokkal is a mai kor igényeinek megfelelővé lehet tenni egy-egy régi épületet. A ház, az udvar és a melléképületek egységes átalakításával minden funkció megtalálja a helyét, az épület értékeinek megerősítésével pedig nem csak a használók gazdagodnak és válhatnak részeseivé egy száz éves történetnek, hanem a település is megtartja egy alkotórétegét.
Az új-zélandi tengerparttól háromórányi vezetésre, egy lenyűgöző gleccservölgy morénafalába épülve található a Lindis Lodge luxusvendégház. A nemrég átadott, öt lakosztályos vendégház merész ívben kanyarodó fa- és acélhomlokzata védőburokként veszi körbe a kandalló körül gyülekező látogatókat. A struktúra a domborzattal együtt hullámzik, árad és változik, feltűnő könnyedséggel simul környezetébe.
Szűcs Apor keramikus – kályhacsempe készítő mester és Szűcs Kenéz lakatos restaurátor gyönyörű műtárgyak között nőtt fel. Mindeközben – szüleik révén – nagyon sok mesteremberrel találkoztak. Ilyen gyerekkor után ki-ki saját érdeklődési körének és tehetségének megfelelően választott szakmát és lettek szakmájuk mesterei.
