Megjelent az Országépítő folyóirat 2020/2 száma.
A tartalomból:
Kozma Zsuzsanna építész már egyetemista korában, a Szerves építészet c. tantárgy hallgatójaként kapcsolatba került a szerves gondolkodásmóddal. Már a diplomaszerzést megelőzően kezdett dolgozni a Triskellben Turi Attila és Csernyus Lőrinc mellett. A Vándoriskola számos programján „vendéghallgatóként” vett részt. A Triskell-es évek alatt kezdett el foglalkozni a környezettudatossággal, a szalma és vályog építészettel.
Több mint egy évtizede Dorog főépítésze Dankó Kristóf tervező a piaci szektorban megjelenő alkotómunkája mellett nagy felelősséget érez szülővárosa fejlődéséért, fejlesztéséért. A városháza, az impozáns, eklektikus stílusú művelődési ház, a szecessziós jellegű könyvtár és még sok más intézmény köszönheti születését a 20-as, 30-as évek településrendezési, fejlesztési politikájának. A régi épületek – számos pályázatnak, önkormányzati önrésznek és nem kismértékben a jelenlegi főépítész értő figyelmének köszönhetően – megszépültek, új funkciót kapva a 21. századi város feladatainak adtak helyet és teret. Az önkormányzat egy közös pályázatot talált ki a városban működő vakolatgyártó céggel, a Baumit Kft.-vel. Így – az önkormányzat anyagi támogatásával és a vállalat termékeivel – hatni tudnak az építészeti minőségre. Ennek köszönhetően az utcaképek is megfelelő minőségben tudnak megújulni.
Az országosan ismert búcsújáróhely, Péliföldszentkereszt Komárom-Esztergom megye egyik leglátogatottabb kegyhelye. E gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező területen, a szakrális központ melletti Szalézi parkban épült meg a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont, amely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. A Dankó Kristóf dorogi főépítész által tervezett látogatóközpont egy olyan turistafogadó és interaktív bemutató- és foglalkoztatócentrum, amely a Gerecse Natúrpark egészére ráirányítja a figyelmet.
Csenger a trianoni határrendezés utáni periféria egyik leírt települése volt, amelyet a kádári falurombolás sem kímélt. Makovecz Imre tanítványai a város központját szabadon alakították a nyolcvanas évektől kezdődően. A korábbi tervek alapján megépült épületek egy térben elnyúló városszövetet eredményeztek, lehetőséget biztosítva a szabadon formálható alaprajzi kialakításnak és a házak között kialakuló térfejlődésnek. A Csernyus Lőrinc által tervezett buszállomás egy három buszállásos szolgáltatóház, amely begyógyította a város egyik utolsó nagy sebét. A várakozótér, a jegyárusító helyiség, a diszpécserszolgálat, valamint a busztársaság irodáján kívül illemhelyiségek és négy üzlethelyiség került kialakításra, melyekbe várhatóan a városközpontból eddig hiányzó szolgáltatások fognak költözni. Átellenben a Vincze László által tervezett iskola étterme található. Az étterem ikonikus épületlényére reflektál az állomásépület épületszobra. Szobor jellegét ezen kívül az is indokolta, hogy hagyományos zártsorú beépítés nem is volt megvalósítható a telekadottságok miatt.
Dósa Papp Tamás családi háza nem köthető egyik mulandó divatirányzathoz sem: egy oromfalas klasszikus magyar lakóház alapképletéből indul ki, alaprajza két egymásra merőleges szárnyból áll. Az épületnek első pillantásra mégis mai, karakteres jelleget adnak az erőteljes gesztussal alakított oromfalak és a tető finom aszimmetriája. A külsőt meghatározó feloldódó formák visszahatásaként jelennek meg a beltér íves falai, a közlekedők lendületes ívű álmennyezetei, valamint a tető alatti terek belső burkolatának szokatlan összemetsződései.
Kő Boldizsár immár 20 éve tervez és valósít meg mesetereket. Azóta céhes szemlélettel felépült egy olyan egyedi eszközpark, ami más játszóterekre nem jellemző. Napjainkban nagyon erős a virtuális szennyezés. Egyre több olyan felkérést kap, hogy játszóterei rendelkezzenek virtuális háttérrel: egy okostelefon-applikáció újabb játékokra irányítson. Úgy gondolja az a küldetése, hogy a gyerekekkel a valóságos, ötdimenziós világot ismertesse meg újra: ahol illatok vannak, szálka megy a kezébe, és ahol a társakkal nem egy elképzelt térben játszik, hanem megérintheti a kezét, megölelheti, birkózhat vele. Nem szabad elveszniük, mert az olyan, mintha elsorvadna egy embernek a teste, és csak az agya maradna meg.
Mesteremberek rovatunkban Reznicsek Zoltán díszműbádogossal Csóka Balázs beszélgetett. Az interjúban szó esik a közelmúlt komolyabb műemléki felújításainak, épületrekonstrukcióinak (is) köszönhetően újjáéledő szakmáról, fontosabb megbízatásokról, az építőipar mai helyzetéről.
Röviden megemlékezünk Csete György egyik ikonikus épületének a szarvasi Ciprus Csárdának tavalyi elbontásáról. Kuli László írása.
Sajnos a tavasz sok veszteséggel zárult. Ebben a lapszámban kell elköszönnünk Kálmán Istvántól, Turányi Gábortól és Kő Páltól is. „Búcsúzunk tehát attól, ami nem maradhat fenn az idők végezetéig. De a mi dolgunk az, hogy ne csak az emlékezetünkben őrizzünk színes vagy fakuló képeket az együtt átélt örömökből, hanem az elveszett magokat csíráztassuk, a növényeket felneveljük. és új magokat ültessünk.”
