A Vándorokból mesterek sorozatban Dobrosi Tamás építészt ismerhetik meg, aki a Dobrosi Építész Stúdió alapítója. Makovecz Imre tanítványaként kezdte önálló építészeti karrierjét, a szerves építészeti gondolkodás minden munkáján felismerhető. Látványos formavilágú műveinek elismeréseként, a felcsúti sport komplexum tervezési munkájáért a közelmúltban Pro Architectura díjat vehetett át. Terdik Bálint készítette az interjút.
Az Operaház évtizedek óta rendszeresen műsorra tűzi Richard Strauss világhírű operáját a Salomét, mely Nagy Heródes palotában játszódik. Most először nyílik lehetőség a Salome opera történetében arra, hogy korhű, hiteles építészeti terek adják e tragikus bibliai történet hátterét. A Macherus palota feltárásának dokumentálásában és a díszlet kidolgozásában Dobrosi Tamás is részt vett.
Főépítészek rovatunkban Kuli László Markót Imrével készíttet beszélgetését olvashatják. Markót a Vándoriskolát elvégezve hazament Törökszentmiklósra, hogy kamatoztassa az itt tanultakat. Több Szolnok-környéki kisvárosban megtaláljuk jellegzetes épületeit. Az Otthonunk Szentmiklós Egyesület elnökeként tevékenykedett a városért, évekig volt a település főépítésze, 2014-től mint polgármester dolgozik a közösségért.
Makovecz Imre születésének 80. évfordulóján a Magyar Kormány határozatban rögzítette, hogy a Mester életműve olyan kulturális és nemzeti értéket képvisel, melynek megóvása és gondozása, a jövő nemzedékekkel való megismertetése kiemelten fontos és szükséges feladat. Az életmű gondozásáról 2015-ben megjelent Kormányhatározatnak köszönhetően az elmúlt évek során közel harminc, Makovecz Imre által tervezett épület felújítása, megépítése kezdődhetett meg. Harmath-Gyetvai Enikő cikke két, már átadott épület sorsáról számol be, a bagodi és baki faluházak felújítását ismertetjük.
Baloghné Bacsa Ibolya művelődésszervező, a Baki Faluház vezetője, több mint harminc éve dolgozik azon, hogy Bakon mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő programokat. Ez idő alatt szoros együttműködést épített ki a település oktatási intézményeivel, a helyi egyesületekkel és klubokkal, számos népszerű programsorozatot indított útjára. Mára a felújított épület a pandémia miatt zárva tart, de bíznak benne, hogy újra megélhetik, hogy mindenki megtalálja a helyét az épületben.
Az építész Dénes Eszter feladata egy alacsony költségvetésű, mégis élhető családi ház tervezése volt. A magyar hagyományoknak is megfelelő oldalhatáros beépítés és a 6 m-es traktusszélesség észszerű telekhasználatot tesz lehetővé: elégséges méretű elő- és oldalkertet hagy, a szomszédoktól zavartalan életteret, zárt udvart biztosít. A Patai Boglárka által jegyzett cikk szerint a ház üzenete, hogy ami kicsi, az nem feltétlenül szűkös, ami egyszerű, az nem feltétlenül unalmas. Jó válasz egy lehetetlennek tűnő problémára, sőt több ennél: alacsony költségvetése ellenére is magas építészeti minőséget képvisel. Kedvet, bátorságot adhat családoknak, hogy merjék megélni a saját történetüket.
Roger Scruton szerint a lecsupaszítottan funkcionális tárgyak, az eldobható padok, telefonfülkék, nyilvános vécék és buszmegállók nem részei a város állandó, stabil szövetének, a háttérnek, hanem az emberi tevékenységek múló világába, az előtérbe tartoznak. A városnak nincs keresnivalója az előtérben: az az emberi tevékenységek territóriuma. A városfejlődés elmúlt évszázadát mérlegre helyezve egyértelműnek tűnik, hogy a modern városokra egyre inkább jellemző káosz és zűrzavar legalább részben abból fakad, hogy e városok – nagyrész utcaépítészeti okokból – már nem árasztják magukból az állandóság és tartósság miliőjét. A város ma épp oly átmenetinek és eldobhatónak tűnik, mint a szemét, amit az utcáin sodor a szél.
Mintatervtől a szolgáltató építésügyig címmel Turi Attila és Erhardt Gábor interjúja olvasható Füleky Zsolt építésügyi helyettes államtitkárral és Kolossa Józseffel, a Lechner Központ vezetőjével. Az építészet minden ember közös ügye. A közösség érdeke az azonos ráfordítással elérhető legjobb építési minőség. Az új Nemzeti Mintaterv Katalógus segítségével az építkezni vágyó magyar családok hiteles iránymutatást kapnak, azonban a letölthető terveket helyi adaptáló építészek alakítják a család telkéhez, biztosítva ezzel a helyi szabályozásnak való megfeleltetést, a táji építészeti jellegek beépítését, a helyi kultúra életben tartását. Az interjúban ezen kívül .
Dr. Laposa József megemlékezése Esterházy Pál hercegről, aki a család borászati központjának Badacsonyt jelölte ki, és példaértékű fejlesztéseket valósított meg a város környezetében. A világhírű badacsonyi szőlőgazdaság létrehozásán túl hatalmas területet bocsátott teljesen ingyen a község rendeltetésére, hogy a strandfürdőt megépíthessék.
