Ajánló – ORSZÁGÉPÍTŐ 2021/2

Erhardt Gábor lapszám indító cikke a vidék építészetének feladatait járja körül Reischl Gábor és Hamvas Béla gondolatait segítségül hívva. Célja, hogy az idilli vidékkép mögött saját 25 éves tokaj-hegyaljai tapasztalataira támaszkodva a jelenlét fontosságára hívja fel az olvasó figyelmét.
Vándoriskolát elvégzett építészek bizonyítják, hogy az élet bármely területén, ahová rendeli őket a sors, megállják a helyüket. Olyan alapokat szerezhetnek, ami segíti önmeghatározásukat ezért könnyebben mennek elébe a feladatoknak. Fülöp István sajátos utat bejárva most már maga tanítja a fiatal építészeket.
Több cikkben foglalkozunk a népi építészeti emlékek felmérésével, felújításával, egyetemi oktatásával, többek között interjút olvashatnak az Ybl Miklós Főiskola legendás tanárával dr. Szabó Lászlóval, aki évtizedekig vezette a 2020-ban Vargha László-díjjal kitüntetett Népi Építészeti Tudományos Diákkört.
Folytatjuk a Makovecz Imre által tervezett épületek bemutatásáról szóló cikksorozatunkat. Ebben a lapszámban a Kakasdi Faluház felújítását, valamint az építés körülményeit mutatjuk be, amelyből jól kirajzolódik az 1990-es években még jól működő falusi kalákák világa.
A népi építészet az élet minden területét átható és irányító kultúra része. A gödi Búzaszem Iskola alapítói erre alapozták intézményük működését, oktatási rendszerét. Az iskolaépítők beszámolói alapján a 2000-es években is meg lehetett még valósítani a Kakasdi faluháznál megtapasztalt közösségi együtt gondolkozást és építkezést. A Salamin Ferenc által tervezett épület egyszerre nagyon befogadó, otthonosságot nyújtó, de egyben újszerű, felfedezésre alkalmas modernitást mutató. Modernsége nem steril hasábformákban, hanem a szabad formálásban, a belső és külső egységében, az iskola szellemiségének megjelenítésében rejlik.
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Skanzen alapterülete további 15 hektárral bővül. Az Erdély-tájegység épületei jelennek meg a kibővített területen. Az épülő Erdély-projekt apropóján beszélgettünk a Skanzen múltjáról, jelenéről és jövőjéről Cseri Miklós főigazgatóval, aki közel 25 éve vezeti a majd fél évszázados intézményt. Buzás Miklós, a Skanzen főépítésze szerint az Erdély-tájegység épületei bemutatják azt az átmeneti zónát, ami a Felső-Tiszavidékről Hunyad megyén át ívben, félkör alakúan húzódik végig Erdély és a Királyi Magyarország között a partiumi résztől, egészen le a Bánságig. Az átmeneti típus a helyi és az alföldi típus ütközéséből született meg.
Lapszámunkat Kún Emese Medgyaszay István bútortervezési munkáiról szóló tanulmányával zárjuk. A cikkben számos eddig ismeretlen bútortervet mutatunk be, amelyek szellemi forrásai Medgyaszay erdélyi falusi gyűjtőútjai voltak. A végkövetkeztetés pedig száz év elteltével talán még érvényesebb, mint akkor volt: Medgyaszay ideálja az eldobható, egyszer használatos fogyasztói kultúra élhető, emberléptékű alternatívája.

Az újság megrendelhető az elofizetes.orszagepito@gmail.com email címen!