Egy ma általánosan elterjedt nézet szerint az elmúlt évszázadokban a világ hatalmasat változott, miközben az ember gyakorlatilag ugyanaz maradt. A vallás, a spiritualitás áthatotta a premodern ember egész életét, ezért a művészet sem vonhatta ki magát e befolyás alól. Buji Ferenc a szakrális művészet mai tovább élési formáival ismertet meg az Ars Sacra című írásában.
A hazai építészsajtóban elsőként mutatjuk be a tervezők gondolataival a dubaji magyar pavilont. 2021. október 1-jén, a koronavírus miatt egy év csúszással megnyílt a dubaji világkiállítás, amelyen hazánkat a Csernyus Lőrinc által tervezett pavilon képviseli. A pavilon kiállításának témája a víz, érzékenyen reagálva ezzel a napjainkban központivá váló környezetvédelmi sorskérdésekre, amelyek a sivatagi országban különösen fontosak. A magyar organikus építészet az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz Imre által tervezett pavilonja után közel 30 évvel később kapott újabb lehetőséget, hogy hazánkat világkiállításon képviselje, önmagát megmutassa.
Tóthfalusi Gábor építész tervező vezetésével megvalósult épületegyüttes terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas által 2016-ban kiírt pályázati felhívására készült. Sütő András erdélyi író egykori lakóházának átépítése és bővítéseként jött létre az az épület, amelyen a marosvásárhelyi Caritas székház mellett egy házi beteggondozói szolgálat is létesült. Az építész Pro Architectura díjat vehetett át jól sikerült munkája eredményeként.
A Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyet olyan, látogatóbarát kulturális térré kívánják fejleszteni, ahol megtarthatók a fiatalok nemzettudatát erősítő emlékezetpedagógiai foglalkozások. A fejlesztés első ütemében Kuli László Pro Architectura díjas építész tervei alapján elkészült a Sírkert szent keresztjének, szakrális központjának felújítása.
A Makovecz-kormányhatározat keretében megújuló épületek sorában a siófoki evangélikus templom felújítását mutatjuk be, valamint interjút készíthettünk dr. Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével, aki mesélt az egykor Siófokon szolgáló lelkész keresztapjáról, Józsa Mártonról, a siófoki templomépítő közösségről, és Makovecz Imre helyi szerepvállalásáról is.
A Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra kettős monstrancia készült, mely fontos üzenetet közvetít azoknak, akik a hit megtartó erejében bíznak. Többrétegűsége okán olvasata is többféle, személyes. A körmenet élén, a ráhangolódás folyamatában biztos pont, pillanatnyi elmélyülés, amíg szemünk végül középen megállapodik, lelkünk a lényegre: Krisztusra figyel. Iránytű a mai embert próbáló világban, hétköznapi gondolatainkban, amikor az eucharisztia emlékét magunkkal visszük. Megálmodójával, Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel, építésszel Patai Boglárka beszélgetett arról, hogy egy szakrális tárgy születése legalább olyan különleges folyamat, alkotójának egyúttal lelki munka is, mint amilyen fontos jelképévé tud válni napjainkban is egy világméretű vallási eseménynek.
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete Dabason működő fiatal szervezet, amely régi épületek védelmét, felújítását, hasznosítását és ezek bemutatását tartja fő feladatának. 10 éves fennállásuk óta sok sikeres munkán vannak túl, amelyet az Országépítő hasábjain mutatnak most be. Tevékenységük jó példa a tenni akarás és az összefogás erejére.
Idén év elején adták át a Wekerletelep legújabb köztéri alkotását, a tíz installációra (jelfák) felfűzött Wekerlei Térverset. A Térvers tíz versszaka a jelfák által kijelölt tíz helyszínen mesél az alkotók által ott megtalált vizuális, hangulati és irodalmi benyomásokról azoknak, akik bejárják a kopjafák által kijelölt útvonalat. Ám a készítők szándéka szerint nem csupán a megjelölt helyszínek befogadása, hanem a helyszínek közötti úton átélt benyomások összessége is része a folyamatosan gazdagodó élménynek.
Az újság megrendelhető ITT
