A történelem nem lineáris – mondta néhány éve egy Kós Károly Egyesülés Konferencián Kampis Miklós mesterünk, az Egyesülés egyik alapítója. Gyakran gondolok erre a rövid mondatra az elmúlt időszakban. Nagyot fordul körülünk a világ, a klímaváltozás és a háború következtében az életünkben állandónak gondolt körülmények változtak meg gyökeresen és még nem látjuk a folyamatok végét. Egyik oldalról az energiaárak emelkedése, másik oldalról a rekord méretű aszály és vízhiány olyan jelei világunknak, amelyre az épített környezettel és világunkkal foglalkozóknak is reagálnia kell.
Idei harmadik lapszámunkban a mezőgazdasági építészetet vesszük górcső alá. Dénes Eszter bevezető tanulmányában átfogó képet és számos javaslatot is kapunk, hogy lehetne ezen a fontos, méreténél és elhelyezkedésénél fogva a településképben jelentős nyomot hagyó műfajban eredményeket elérni.
Füzes András dévaványai állattartó épületeiben Kunkovács László ősépítmény fotói sejlenek fel, amelyek a tervező által bevallottan fontos inspirációt jelentettek számára. A Körös−Maros Nemzeti Park számára tervezett épületei jó példával bizonyítják az építészet identitásképző erejét, amelyet a jelek szerint Nemzeti Park is megértett, hisz együttműködésük folytatódik, készül a telep bővítésének a terve.
Talán az egész ország ismeri a bükki füvesembert, Szabó Gyuri bácsit. A lányával készült interjúban a nemrég megnyitott bemutató gyógynövénykertjét és gondolataikat ismerhetjük meg.
A Kocsis Építész Stúdió által tervezett szentendrei, valamint az Ujj Mészáros Krisztina “Az év balatoni háza” díjjal kitüntetett csopaki lakóháza kapcsán Meggyes Tamás professzor gondolatát járjuk körbe, aki egy idei díjátadáson tartott beszédében az illeszkedés mellett a beágyazottság fogalmát javasolta használni, vizsgálni. “A beágyazottság lehetővé teszi egy olyan új építészeti esemény megjelenését, ami felvállalja saját másságát, de csak a környezet, mint arculat egészén belül. … Nincsenek minden esetre alkalmazható módszerek, ami azt jelenti, hogy a beágyazódás önálló építészeti értékrendet képvisel.”
“A közösség akaratából épített ház” A sokatmondó cím mögött Makovecz Imre zalaszentlászlói Faluház építésének- valamint az elmúlt években elkészült bővítésének történetét mutatjuk be, valamint interjú olvashatnak a helyi közösség és az 1985-86 lezajlott építkezés két fontos szereplőjével. A interjúból megismerhető építéstörténet ma is példaként szolgálhat minden közösség számára!
Bihari Ádám és dr. Medgyasszay Péter cikkében a vályogépítés francia és németországi gyakorlatát mutatják, valamint ezek alapján cikkük végén javaslatokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy Magyarországon is szintet léphessen a természetes anyagokon alapuló építéskultúra.
Lapunkat egy kirándulással zárjuk. Kuli László cikkében a mányi Szent Ferenc Tanyaóvodát mutatja be, ahol a gyerekek a vidéki nagymamánál töltött vakációhoz hasonló módon és tartalommal élvezhetik az óvodás éveket. Szabadon, szellemi tartalomra alapozva, igényes és gazdag természeti és épített környezetben, mindannyiunk számára példát állítva, hogy milyen az, amikor valóban a gyerek felelős nevelése az elsődleges.
