Catesby Leigh amerikai építészeti szakíró volt a vendége február 22-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a magyarországi Common Sense Society közös rendezvényének. Az angol nyelvű est címe: „Transzatlanti beszélgetés az építészeti hagyományokról és a modernizmusról az Egyesült Államokban és Közép-Európában.”
A vendégeket házigazdaként köszöntő Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont vezetője építész édesapja, a Kossuth-díjas Török Ferenc gondolatait idézte fel az építészet össztársadalmi jelentőségéről, valamint a hagyományok és a modernség komplex összefüggéseiről.
A társszervező magyarországi Common Sense Society igazgatója, Domaniczky Orsolya röviden bemutatta az amerikai és európai egyetemisták vitafórumaként 2009-ben alakult szervezetet, amely mára egy olyan nemzetközi hálózattá vált, amely a szabadság, a jólét és a szépség időtlen értékeit és azokat a közvetítő intézményeket népszerűsíti.
„Az állampolgári értékek átadása és a fiatal generációk részvétele a politikai folyamatokban kulcsfontosságú egy valóban szabad és virágzó társadalom megteremtéséhez hazánkban. Éppen ezért a CSS az állampolgári részvétel, a vállalkozói szellem, és a felelős szabadság eszméinek terjesztéséért dolgozik az egyetemista diákok és a fiatal értelmiségiek körében Magyarországon. A Common Sense Society tagjai rendszeres találkozók, beszélgetések, előadások, műhelyek, filmvetítések és könyvbemutatók alkalmával a közélet aktuális kérdéseiről cserélnek eszmét. Célunk, hogy civilizációnk alakításának ne tétlen megfigyelői legyünk, hanem mi magunk alakítsuk a tartós szabadság jövőképét.” olvasható a nemzetközi szervezet magyarországi honlapján.
Ezután az Egyesült Államokból érkezett építészetkritikus előadása következett. Catesby Leigh a The National Civic Art Society társalapítója és korábbi igazgatója volt. A jelenleg Justin Shubow által vezetett szervezet a napjainkban épülő szövetségi épületek klasszikus stílusa mellett áll ki, korábban – Trump elnöksége alatt – hivatalos intézményként, ma civil szervezetként. Churchilltől származó mottójukat Domaniczky Orsolya is idézte bevezetőjében: „Ahogy mi alakítjuk az épületeinket, úgy alakítanak azok később bennünket.”
Leigh jelenleg a The American Conservative folyóirat rendszeres szerzője, cikkeinek fókuszában a New Urbanism (Új Urbanizmus) irányzat várostervezési gyakorlata áll, ami mind népszerűbb úgy Amerikában, mint az európai kontinensen is.
Catesby Leigh „Az építészet klasszikus hagyománya: ami régen normatív volt, ma ellenkultúra” című vitaindítóját az 1893-as chicagói világkiállítás építészeti anyagának részletes bemutatásával kezdte, amelyet Amerika felfedezésének 400 éves emlékére rendeztek. A kiállítást nagyrészt Daniel Burnham építész és Frederick Law Olmsted tájtervező tervezte. A klasszikus európai építészet elveit követő megjelenés ekkortól kapcsolódott össze az Amerikai Egyesült Államok egységének és innovatív berendezkedésének társadalmi gondolatával.
Az előadó további épületeken keresztül szemléltette a klasszikus görög és római építészeti hagyományon alapuló, emberi léptékű, kiegyensúlyozott és pompás építészeti gondolkodást, amely jellemző volt a 20. század első felének amerikai tervezőire, így az 1928-ban átadott, 31 szintes, New York-i Standard Oil Buildinget1 jegyző Thomas Hastingsre, vagy az 1931-ben elkészült Empire State Buildinget tervező Shreve, Lamb & Blake iroda építészeire is.
Catesby Leigh véleménye szerint a II. világháború utáni nemzetközi modern jegyében épült épületek öncélú formálása nem találkozott a közízléssel, az csak az egyre inkább közhelyszerűvé váló, polgárpukkasztásra törekvő progresszív építészek és az őket támogató befektetői körök divat diktálta ízlését tükrözték. A modernista törekvések érvényesülése miatt a városi környezet egyre kevésbé élhetővé vált.
Az építészkritikus szerint a II. világháború után épült irodaházak és lakókomplexumok szépnek vagy emberi léptékűnek aligha nevezhetők, és olykor még a funkcionalitás elvének sem felelnek meg. Pedig az egyetemes értékeken nyugvó klasszikus hagyomány véleménye szerint abszolút összeegyeztethető a modernitással. Ezt a lehetőséget a huszadik század első felében épült korai felhőkarcolók mellett az utóbbi évtizedekben épült, neoklasszicista vonásokat mutató amerikai középületekkel igyekezett érzékeltetni. Ezek között szerepeltek az alabamai Tuscaloosa és Montgomery városok bírósági épületei, vagy a PGAL iroda által a floridai Fort Pierce városába tervezett Alto Lee Adams szövetségi bírósági épület2. A legelgondolkodtatóbb példák azonban a Yale egyetem 2017-ben átadott, Robert A. M. Stern által tervezett New Pauli Murray and Benjamin Franklin kollégiumi épületei voltak3.
Az előadás végkövetkeztetése szerint a mostani zsákutcából a nyugati építészet nagy hagyományához való visszatérés jelenthet kivezető utat.
Catesby Leigh előadása után a transzatlanti párbeszéd innenső partját az építészet történeti hagyományainak és jelen kérdéseinek két hazai szakértője, Sisa József művészettörténész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének korábbi vezetője, valamint Wettstein Domonkos építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tanszékének tanszékvezető helyettese képviselték.
Sisa József előadása korabeli karikatúrákon keresztül mutatta be azt a folyamatot, hogy milyen visszás folyamatok révén fejlődött ki a 19. század folyamán a provinciális Pest-Budából a modern világváros, Budapest. Wettstein Domonkos pedig a nyugati irányzatok által inspirált, a klasszikus és helyi építészeti hagyományokat a modernizmus elemeivel ötvöző „másik modern” példáira irányította a figyelmet a 20. század magyar építészetében.
A prezentációk után a három előadó kötetlen beszélgetését Hörcher Ferenc filozófus, eszmetörténész, az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet vezetője moderálta.
Szóba kerültek a jelenleg Budapesten zajló kiemelt jelentőségű építészeti projektek a körülöttük dúló vitákkal; a jelen építészetének és a politikai elitnek a történelmi múlthoz fűződő viszonya, valamint a kommunista rendszer épített örökségének esztétikai szempontú megítélése; illetve a lakótelepek kapcsán a társadalmi problémák urbanisztikai összefüggéseinek kezelhetősége, mely az Atlanti-óceán mindkét partján kihívás elé állítja a döntéshozókat.
Az est tanulsága szerint a magyar fővárosban dúló építészeti viták Amerikában is hasonló hevességgel zajlanak. Ez pedig visszaigazolta a bevezetőben említett gondolatot, mely szerint az építészet közügy, politikai és esztétikai viták jogos tárgya, hiszen „a város mi vagyunk” – olvasható a NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet közleményében.
1 https://nyc-architecture.com/LM/LM008-STANDARDOILBUILDING.htm
2 https://www.pgal.com/projects/alto-lee-adams-sr-united-states-courthouse
3 https://www.architectmagazine.com/design/robert-a-m-stern-on-the-design-of-the-new-pauli-murray-and-benjamin-franklin-colleges_o
forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2023/02/23/lehet-e-modern-a-hagyomanyos