2022 decemberében állították fel a budai egykori Postapalota kertjében a közel 11 méter magas Csodaszarvas szobrot. A háttérben álló art deco stílusú egykori Postapalota épületében a Magyar Nemzeti Bank alakította ki irodaházát, az alsó szinten pedig a Pénzmúzeum kapott helyet, amely a csodaszarvast választotta jelképének. A szobor alkotójával, Szőke Gábor Miklóssal beszélgettünk a szarvas mitológiájáról, a szobor létrejöttének körülményeiről, és arról, hogy milyen felelősséget jelent a köztéri szobrászat a 21. században.
Csóka Balázs: Több kontinensen számos szobrod valósult meg. Melyikre vagy ezek közül a legbüszkébb?
Szőke Gábor Miklós: Általában az aktuális munkám a legfontosabb, de ha egyet kell kiemelnem, akkor Amerika egyik legkomolyabb sportszentélye előtt, az atlantai Mercedes Benz Stadium főbejáratánál álló Atlanta Falcons szobromra nagyon büszke vagyok, ami jelenleg a világ legnagyobb szabadon álló madárszobra. De sok országban van szobrom, mindegyikhez másfajta emlékek, emberek és kultúrák kapcsolódnak. Izgalmas megtapasztalni, hogy egy-egy szobrom milyen reakciót vált ki az emberekből a világ különböző pontján. A Clash, magyarul A tőzsde harca című szobromat is teljesen máshogy fogadta a sajtó Brüsszelben, mint ha itthon mutattam volna be. Magyarország megítélésének is egész biztos jót tett ez a siker, a szobromat mindenhol méltatták, és az egyik legnépszerűbb alkotása volt a Sculpturának. Üdítő volt művészeti környezetben, ráadásul ilyen színvonalon, nemzetközi környezetben bemutatni a szobrot.
Cs. B.: A Széll Kálmán téri Pénzmúzeum, az egykori Postapalota udvarán felállított Csodaszarvas szobrod már klasszikus, időtálló anyagokból, rézből, bronzból épült fel. Miért pont csodaszarvas, és mit illik tudnunk erről a mitikus lényről?
Sz. G. M.:A csodaszarvast mint témát mindig is szerettem. A covid óta, ha tehetem, főként vidéken tartózkodom, és ott tervezek. Sokat hallgattam a ropogó tűz mellett a Vágtázó Csodaszarvas zenekart, és elgondolkodtam, vajon mostanában miért nem születnek csodaszarvas- ábrázolások. A Vadászati Világkiállításon nem volt számomra kérdés, hogy egy bőgő csodaszarvast alkotok meg hullajtott agancsokból, a magyarok totemét, ezért is lett Totem a neve.
Lassan négy éve érkezett a felkérés a Magyar Nemzeti Banktól, hogy lenne-e kedvem egy csodaszarvast tervezni az egykori Postapalota épülete elé. Érdekelt, hogyan kapcsolódik majd ez a fontos jelkép az épülő Pénzmúzeumhoz. A válasz viszonylag magától értetődő volt: a jövőnek, azaz a fiatal generáció pénzügyi tudatosságának fejlesztéséért jön létre a múzeum, amolyan iránytűként szolgál, mint ahogy a csodaszarvas is vezető állatként jelenik meg a mondakörünkben. Elvezetett minket a Kárpát-medencébe, de később is számos legendánkban megjelenik.
A Csodaszarvas-tervem alapján született meg a Pénzmúzeum emblémája is. Tanulmányoztam a legkorábbi, ismert Csodaszarvas-ábrázolásokat. A szobrom formai kialakítása reflektál ezekre, köztük a zöldhalompusztai leletre és a Sándy Gyula által tervezett Postapalotára, Buda első irodaházának stílusára is, amelyet az art deco előfutárának is tekintenek. Az anyaghasználat fontos szerepet játszik szobraim esztétikai megfogalmazásában. A bronz varázslatos anyag, az emberi civilizációval egyidős. Klasszikus hordozó, gondolatiságában illik a mögötte található épülethez, és izgalmas felületeket lehet belőle kihozni. Maga a szarvas „aranyszőrrel” borított teste egyenkénti, kézzel polírozott bronzlemezkékből rajzolódik ki. Szőrzete a honfoglalás kori tarsolylemezek növényi vezérmotívumaiból, palmettalevelekből épül fel, amelyeket kézzel hajlítottunk csapatommal „göndörszőrűre”. Léptéke az épített környezethez illeszkedik. Azon kívül, hogy a Pénzmúzeum előtt áll, a Krisztina körút, a Várfok utca és a négysávos autóút keresztmetszetében helyezkedik el, minden oldalról más nézetet mutat. A csodaszarvas eggyé válik az éggel, a levegőbe emelkedik, a szikláról szinte teljesen elrugaszkodik.
Aki behatóbban ismeri a különböző népművészeti és művészettörténeti ábrázolásokat, pontosan érti, miért nem akartam egy szarvassal azonos anatómiájú szobrot tervezni. A túlzások szándékosak, mint például az égbe nyúló, napkorongot mintázó kilencágú agancsok is. A téma nagyságát és fontosságát lekövetik mindkét szobrom esetében a méretek: a Totem 10 tonna hullajtott agancsból és rozsdamentes acélból készült, 16 méter magas és 21 méter széles, 20 méter hosszú, 32 tonna. A Csodaszarvas 11 méter magas, több mint 11 méter hosszú, és több mint 15 tonna.
Cs. B.: Mi a csodaszarvas üzenete számodra, és időszerű, fontos-e a 21. században ez az üzenet?
Sz. G. M.: A csodaszarvas több ezer év óta élő jelkép. Azért született meg ez a szobor, hogy fenn tudjuk tartani a 21. században is. Nem sajátította ki egyik 20. századi diktatúra sem, de ha kisajátították volna is, szerintem akkor is vissza kéne adni és visszaállítani eredeti jelentését. Itthon szeretünk az ősmagyar identitáshoz kapcsoló témákhoz politikát rendelni. Szerintem ez nagyon káros, beszűkíti és megosztja az embereket. Ez sajnos nem új keletű dolog: Jankovics Marcellt is támadták, hasonlóan politikai színezetű volt a Rege a Csodaszarvasról fogadtatása. El kellett telnie néhány évnek, hogy mindenki önmagáért szeresse. Ez főképpen a médiának köszönhető: muszáj mindent és mindenkit beskatulyázni. Van a média, és van a valóság. Amikor mondja a szomszédom, hogy külön köszöni nekem, hogy a buszon ülve elmesélhette a fiának a csodaszarvas történetét, miután találkoztak a szoborral, az a valóság. Ezek a közös történetek erősítenek meg bennünket mint közösséget.
Szöveg: Csóka Balázs
Fotó: Gregus Máté és Hauer Lajos
A teljes cikk az Országépítő folyóirat 2023/1. számában olvasható, amely megrendelhető ITT.
