A századforduló időszakától a II. világháborúig terjedő évtizedeket több, máig ható állami iskolaépítési akció kísérte. Gyökerük egészen az 1868-as, Eötvös József-féle közoktatási törvényig nyúlik vissza, mely bevezette a hat- és tizenkét éves kor közötti általános iskolakötelezettséget. Az Európában is kiemelkedő törvény elfogadását követően ugyan folyamatosan korszerűsödött a magyar állami fenntartású iskoláztatás, a fizikai feltételek, az épületállomány maradéktalan biztosításához azonban közel fél évszázad sem bizonyult elegendőnek.
Az építészeti vonatkozás megismeréséhez vetnünk kell egy pillantást az intézményrendszer korabeli felépítésére. Az iskolarendszer alapja a hatosztályos elemi népiskola volt. A nagyobb községekre, városokra jellemző polgári iskolába az elemi négy évfolyamát végzett fiúk további hat, a lányok négy évig járhattak, nemek szerint elkülönítetten. Bevezették ugyan az elemi hat évfolyamát követő, ún. felső népiskolát, de az a polgári iskolák fokozódó népszerűségével párhuzamosan a századfordulót követően lassan elsorvadt. Az alapvetően mezőgazdasági orientáltságú településeken az elemi iskolát követően a hároméves, ún. gazdasági ismétlőiskola főként gyakorlati ismereteket nyújtott a gazdálkodás terén. Tizenkét éves kortól a hároméves szakoktatás alapszintjét az iparostanonc-iskolák, a kereskedőinasok képzését az alsófokú kereskedelmi iskolák biztosították. Míg a városi elemi iskolákban a törvény minden osztálynak külön tanítót rendelt el, a falusi iskolákban rendszerint egy tanító oktatta az összes évfolyamot, nemek és korosztály szerinti bontás nélkül. A falvakban, tanyákon élő gyerekek többsége számára a hat elemi iskola elvégzésével a tanulás befejeződött. Így a polgári iskolákban, és különösen a gimnáziumokban már csak a módosabb gyerekek tanultak tovább. Az elemi iskolai oktatás csak 1908-tól vált ingyenessé, mely lépés szükséges feltétele volt annak, hogy a legszegényebb rétegek gyermekei is hozzájussanak az alapszintű oktatáshoz, hiszen ekkor a tankötelesek mintegy húsz százaléka anyagi okokból − az előírás ellenére − távol maradt az iskolából. Az első világháborút követően a tankötelezettség korhatárát tizennégy évre emelték fel a közoktatás reformjának keretében, de a politikai helyzet és a hiányzó tárgyi feltételek miatt ez nem realizálódott.
Az Eötvös-féle közoktatási törvény végrehajtása, a feltételek biztosítása bőven átnyúlt a 20. századra. A megfelelő állami iskolaépületek építése a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozott. A minisztérium a pedagógus Gönczy Pál jelenlétével vette kezébe az iskolák tervezését, melynek érdekében külön műszaki osztályt hoztak létre. A nagyobb – középiskolai, akadémiai, egyetemi – beruházásokat neves magánépítészekre bízták, míg a kisebb közoktatási épületek, a népiskolák a minisztérium által készített típustervek alapján épültek. A Gönczy Pál minisztériumi főtanácsos neve alatt kiadott mintatervkönyv, ami az építendő népiskolai épületekre vonatkozó építészeti-szakmai ajánlásokat tartalmazta, 1870-től volt forgalomban, felhasználására azonban pontos adatok nincsenek. A millennium jegyében Gönczy újabb, korszerűsített ajánlásait felhasználva, a tervbe vett ezer helyett körülbelül négyszáz népiskola épült a Csáky Albin miniszter nevéhez kötődő, 1893-ban indult iskolaépítési program keretében.
Fotók listája:
1. Teleki Blanka Gimnázium 1905. Fortepan/Fortepan
2. Vas utca 9-11. Gróf Széchenyi István Felső Kereskedelmi Fiúiskola, ma Szakközépiskola és Gimnázium (tervezte: Lajta Béla). 1925. Fortepan/Szabó Lóránt
3. Vas utca 9-11. Gróf Széchenyi István Felső Kereskedelmi Fiúiskola, ma Szakközépiskola és Gimnázium (tervezte: Lajta Béla).1940 Fortepan/Somlai Tibor
4. Vas utcai iskola 2017. wikimedia commons/Fransvannes
5. Vas utca ornamentika 2012. wikimedia commons/Satak Lord
6. Vas utca ornamentika 2012. wikimedia commons/Satak Lord
7. Cegléd Kecskés Csárda, tanyai iskola 1926. Fortepan/Kádár István
8. Cegléd Kenderföld, tanyai iskola 1926. Fortepan/ Kádár István
9. Cegléd Gerje telep, tanyai iskola 1926. Fortepan/ Kádár István
10. népiskola 1930. tanyai iskola Fortepan/ Somlai Tibor
11. Gróf klebersberg tanyasi iskola Domaszék 1920 wikipédia
12. Áldás utcai általános iskola (tervezte: Zrumeczky Dezső), Dénes György
13. Áldás utcai általános iskola (tervezte: Zrumeczky Dezső), Dénes György
14. Városmajori általános iskola (tervezte: Kós Károly), Dénes György
15. Városmajori általános iskola (tervezte: Kós Károly), Dénes György
A teljes szöveg az Országépítő folyóirat 2022/1-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
