A Nemzet Művésze díjat az MMA kezdeményezésére azzal a céllal hozta létre az Országgyűlés 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó, Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó számára adományozható. A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze díj Bizottsága dönt.
Az idei ünnepélyes díjátadón Fekete György hangsúlyozta: a díjat kiérdemelt alkotók az elmúlt évtizedekben képességeik kivirágoztatásával egyfolytában bizonyították a nemzet iránti hűségüket. A címmel kitüntetett alkotók “küldöttek”, akik nem tekintik véletlennek az életüket, hanem úgy gondolnak képességeikre, tehetségükre, mint amit meg kell termékenyíteni, műalkotásokban visszaadni a Teremtőnek – fogalmazott.
Idén Kiss Anna költő, drámaíró és Csukás István író, költő mellett Dévényi Sándor építész a Kós Károly Egyesülés igazgatója, az Országépítő folyóirat főszerkesztője vehette át a díjat.
Dévényi Sándor Kossuth-díjas, építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenységének elismeréseként és megbecsüléseként részesült az elismerésben.
Alább a laudáció szövegét közöljük:
„Ha Gaudínak elég volt Barcelona egy életre, akkor nekem elég kell legyen Pécs egy életre” –
vallja a Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura és Prima díjas építész, akinek a nemzetközi diskurzus által is számon tartott műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepciók jellemzik.
Számára Makovecz Imre több, mint építész: MESTER , akitől nem csak a szakmát tanulta meg – habitusa, viselkedése példa számára.
„Az organikus gondolkodás az építész pályaművében és egy város életében azt jelenti, hogy megtalálja azt a lelkiséget, kulturális hagyatékot, amit egy hely hordoz magában, s ezt átérezve hozzáadja a maga gondolatait, új minőséget hozzon létre” – tartja Dévényi Sándor, aki a posztmodern időszakában kezdte építész tevékenységét, amelyre meghatározó módon hatott Csete György és Jankovics Tibor igényes és egyedi építészeti gondolkodása, a Pécs Csoport szellemisége, a klasszikus építészek közül Wright, Gaudí és a szintén pécsi Pilch Andor a példakép számára.
Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín, mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem, azonban nemcsak természeti környezetben, hanem városi épületeken is bátran használ erősebb színeket. Épületein megjelenik a kerámia is, amely a város jellegzetességeihez tartozik, valamint családi kötődés is áll e mögött: a Zsolnay-gyár egykori porcelánfestője is megtalálható anyai felmenői között.
A Kós Károly Egyesülés alapító tagjaként, majd igazgatójaként, s jelenleg az MMA alelnökeként is tevékenykedő egyetemi tanár úgy tartja: „Az a jó épület, amelynek a formálása, az anyaghasználata, a ritmusai szerkezetéből és funkciójából fakadnak… Az építész gondolata, amelyet közölni szeretne, értékesebb, mint a konstrukció és a funkció.” Házai díszítőelemei gondolatainak megkövült elemei, amelyek szervesen illeszkednek épületeihez. Pályája elején a gazdagabb formálást kereste, de ma már klasszikusabban, szűkszavúbban fogalmazza meg elképzeléseit.
Magyarország első underground építészének is nevezik Dévényi Sándort, akinek életművében az épületekkel egyenrangú feladatként jelennek meg a városi terek.
„Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához” – fogalmazott Dévényi Sándor, az MMA alelnöke a díj átvételekor.
