Vecsés Pest megyei város a budapesti agglomerációban, melynek története egészen a 14. századig nyúlik vissza. Bár a török időkben elnéptelenedett, s csak a 18. században települt be újra, jellemzően német nyelvű lakossággal. A telepítettség nyomait a mai napig fel lehet fedezni a település struktúrájában és jól elkülöníthetők a különböző városrészek.
A hagyományos beépítésű Halmitelep településrészen működött az egykori vecsési városgondnokság. Ennek helyére álmodta meg a városvezetés az új bölcsődét, melynek megvalósulását a 2016-ban kiírt bölcsődefejlesztési pályázat tette lehetővé.
A tervezéssel a Tectum-Art Építésziroda tervezőjét, Terdik Bálint építészt bízták meg. A tervező számára alapvetőnek tűnt, hogy az új épülettel, a funkcióból adódó nagyobb mérete ellenére a településrész hagyományos jellegű beépítését szükséges követni. Az alapötlet az volt, hogy két, az utcafronton álló oromzatos épülettömeg között egy semleges megjelenésű összekötő szakasszal csatlakozik az új épület a meglévő utcaképbe. Az oromzatos „ház formájú házak” önmagukban azt az ősképet jelenítik és erősítik meg, amit a gyerekek a házról ismernek. A szomszéd felé kerülő hosszú, nyeregtetős épületszárny lett volna a „kiszolgáló épület”, az udvarhoz csatlakozó épületrész viszont a rendezett utcai homlokzata mögött egy jóval szertelenebb, játékosabb, több épülettömegből álló egység szeretett volna lenni: a csoportszobák önálló, bevilágítóval rendelkező tetőfelépítményei az összekötő szakasz lapostetőjének kifuttatott felületében úsztak, különböző irányokba tájolva.
A koncepciót a tervezés teljes ideje alatt támogatta a városvezetés, azonban a tervtanácsi egyeztetések és a rendelkezésre álló anyagi keretek a csoportszobákat tartalmazó épületrész egyszerűsödését eredményezték. A megvalósult épületben a kiszolgáló funkciókat – irodák, konyha, vizesblokkok, raktárak és gépészeti helyiség – befogadó szárny egy hosszú, egyszerű nyeregtetős tömegként fut végig a telekhatáron, az eredeti terveknek megfelelően. Ezzel párhuzamosan áll a két-két csoportszobából álló, nyeregtetős-oromzatos két tömeg, melyek közül az utcához közelebb eső kissé kifordul a tengelyéből, ezáltal egy tölcsér-szerűen táguló bejárati teret kialakítva a két épületrész között. A lapostetős, köztes közlekedő tér a csoportszobák előtt felülről megvilágított öltöző-bővületekkel válik előterekké. A csoportszobák nagy üvegfelületekkel megnyitott udvari homlokzata előtt tornácos fektetőterasz fut, melyhez napvitorlák csatlakoznak. A hagyományos megjelenésű és anyaghasználatú épületek utcai homlokzatán megjelenő téglaburkolat, a bejárat előtt kialakuló, ősfákkal szegélyezett teresedés és a zöldített felületek városias légkört teremtenek.
A bölcsőde átadása óta eltelt néhány évben Vecsés lakossága igencsak megnőtt – jellemzően fiatal, kisgyermekes vagy még gyermekvállalás előtt álló párokkal, s az látszott, hogy a nemrég elkészült négy csoportszobás bölcsőde kapacitásai nem lesznek elegendőek. Így aztán amikor – 2021 februárjában – újra megnyílt a pályázati a lehetőség, a város újabb bölcsőde építése mellett döntött. Mivel az egykori városgondnoksági területnek csupán az egyharmadára épült a bölcsőde, most ahhoz csatlakozóan újabb telket lehetett kialakítani az új épületnek, melynek a terveit ismét Terdik Bálint készíti.
Mivel a meglévő épületet nagyon szeretik a használói, az volt a kérés, hogy valamilyen módon azt ismételje meg az új épület. Így aztán a tervező az új telekre a korábbi épületet rajzolta le, azt megtükrözve – így a két épület négy-négy csoportszobája közös udvarra nyílik, az épületek mögötti, védett játszóudvar mérete megduplázódik, s az utcakép a korábbiakkal azonos ritmusban bővül.
Bár a megbízói kérés úgy szólt, hogy az új épület ismételje meg az elsőt, a tervező számára magától értetődő volt, hogy legyenek akármennyire is egymás tükörképei a házak, teljesen egyformák nem lehetnek, mint ahogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba sem. Az előző bölcsőde tervezése óta eltelt időben változtak a szabályozások és a használók is számos tapasztalatukat megosztották a tervezővel az építészeti gondolat mindennapi életben való működésével kapcsolatban. Így öt év elteltével az új lehetőségeket és gondolatokat beépítve új bölcsőde épül, új ötletekkel, az eredeti koncepcióhoz hűen.
Szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
