A hagyományos formákkal és arányokkal, természetes anyagokból épült családi ház a Csíksomlyó hegyének északi lábánál áll. A főutaktól távoli, csendes, családi házas övezetben található telek egy zsákutca végében fekszik, a csíksomlyói sípályától megközelíthető. A tervezési területet hagyományos házak és csűrök veszik körül, melyek háta mögött egykor gyümölcsös és szántó lehetett, ám a területet a gazdálkodás visszaszorulásával felhagyták.
Az építtető család számára fontos szempont volt a természetes építőanyagok és hagyományos technológiák használata – egy igazi, környezetbarát otthon megteremtése.
A földszint alaprajzi kialakítását meghatározó igény az egyterűség volt. A ház középpontjába egy fatüzelésű tömegkályha került, amely éppúgy kifűti a nappali-ebédlő-konyha tereit, s a kályha a mögötti fürdőszobát, mint a felső szinten elhelyezkedő helyiségeket. A tetőtérben egy szülői háló és egy gyerekszoba van, fürdővel és gardróbokkal kiegészítve.
A ház terméskő falazatú pincével és lábazattal, kanálhátas technikával vakolt lyukacsos téglafalakkal, látszógerendás fafödémmel, fa tetőszerkezettel, s fecskefarkú agyagcserép alkalmazásával készült. A fa szerkezetű oromfalakra deszkaburkolat került. A belsőben szükséges famunkák egy részét maga a tulajdonos készítette el. Az erdélyi jellegzetességnek számító vízvetős csonkakontyolt tetőformának nagy hagyomány van Székelyföldön és Szászvidéken. A mára már nem divatos, hagyományőrző, kiugró tetőeresz védi a nyílászárókat az esőtől és naptól, télen beengedi az alacsonyan járó nap sugarait, nyáron viszont hűvös árnyékban tartja az ablakszemeket, és ezáltal a ház tereit. A kanálhátas vakolási technikával készült egyenetlen felületek a külső és belső terekben szintén hagyományos hangulatot kölcsönöznek az épületnek.
A bejárat elé tervezett fedetlen terasz még nem készül el, valamint tervben van a telek északi sarkában egy asztalos műhely építése, melyben az asztalossággal, fajátékok készítésével foglalkozó családfő munkálkodhat.
Szöveg: Esztány Győző, Harmath-Gyetvay Enikő
A tervezővel készült interjú az Országépítő 2019/4. számában olvasható. A lapszám megvásárolható ITT.
