Csíkszentlélek kis lélekszámú község Csíkszereda közelében. Itt találtunk egy olyan eladó telket, amely megfelelt a szempontjainknak: csendes helyen, távol a forgalmas úttól, egy zsákutca végében helyezkedik el. Lényeges volt számomra a természet adta gazdag változatosság és a szennyeződésmentes környezet, ami itt megtalálható. Napos és enyhén délre lejtős a terület, ez fontos a csíki télben. A szélvédett, nem túl magasan fekvő domboldalról kilátás nyílik a Csíki-medence fenséges látványára és a Hargita hegységre. A helyszín meghatározta a ház helyét, tájolását, tömegformálását.
Az alaprajzi séma a hagyományos, tisztaszoba-lakószoba-konyha háromosztatú székely parasztház típus továbbfejlesztett változataként alakult ki, úgy, hogy a ház a nap felé fordul hosszanti oldalával délnyugatra. A lakószoba mögött helyet kapnak a kisebb terek (fürdő, kamra), így az eredetileg hosszúkás téglatest formából egy T alakú alaprajzi forma alakul ki. Magas tetős, cserépfedésű, a hagyományos 45 fokos dőlésszöggel és cseréptípussal, így a nagyméretű padlásteret manzárd szintként hasznosítottuk gyerekszobákkal, szülői hálóval, és egy nagyobb fürdőszobával. A földszint geometriai és lényegi centruma a lakótérben elhelyezett családi tűzhely lesz, ami mögött a pinceszintre és a manzárdra lépcsőfeljárók vezetnek.
Sikerült úgy kialakítani az alaprajzot, hogy nincsenek folyosószerű közlekedőterek a házban. A ház és lakótér centrumában lévő tűzhely köré íves vonalvezetésben falazódtak a lakótér kuckós tereinek falai. Ezért fordulnak ívesen a tűzhely mögött a lépcsőtér és a fürdő-kamra terei is. A kör és négyzet játékos viszonya az alaprajzi formálásnál több munkámban is megjelenik. Egymás mellé építve az íves és egyenes falak erősítik egymás különbözőségét, de úgy, hogy mégis harmóniában vannak egymással.
A hengeres vasbeton vakolt oszlopok, amelyek kívül és belül is több helyen megjelennek, a helyi székely kúriák építészeti eszköztárát idézik. A homlokzati anyagokat az olyan hagyományos és természetes helyi építőanyagok jellemzik, mint a szépen falazott terméskő, a fehérre meszelt, vakolt téglafalak, és az egyszerű, függőleges lécbetétes deszkázat.
A ház lassan épült az évek folyamán 2004-től kezdődően, minden évben egy kicsit haladva.
A teljes szöveg, illetve a tervezővel készített interjú az Országépítő 2019/4. számában olvasható. Vásárlás ITT
