A mai napon ünnepli 75. születésnapját Dévényi Sándor Ybl Miklós és Kossuth-díjas építész, a Nemzet Művésze. Ebből az alkalomból az általa tervezett kékesdi Szent Mihály-templomot mutatjuk be az Országépítő 2010/3-as számában megjelent szöveggel és Dénes György fotóival.
1999 tavaszutóján keresett fel Kungl János és felesége, Erzsike, akiknek pécsi sorházi lakását 1984-ben terveztem, hogy templomot kell építeni János szülőfalujában, Kékesden. János apjának vízimalma volt a Karasicán (Karasón). Ezt államosították, majd tönkretették, elbontották. A malom telkét kárpótlásból tudták visszavásárolni, s egy kis gazdasági épületet építeni. Így újra bebírókká váltak a kétszáznégy lelkes, félig magyar, félig sváb községben.
Erzsike rögtön szervezni kezdte a falut (ehhez ért): templom kell! A támogatók mellett persze haragosok is képződtek. Sajnos a pécsi megyéspüspök sem lelkesedett az ötletért: majd’ kétezer ingatlanjuk van az egyházmegyében, azt se győzik karbantartani. Pécsváradhoz tartozik a község, háromhetente van itt mise a kultúrházban.
De a plébános úr Erzsike mellé állt. Telket vásároltak a gyűjtött pénzből. A falu közepén van ugyan egy kis domb, ott áll a harangláb is, de oda, a feltételezett középkori templom helyére már nem lehet építkezni: odarakták a pártházat a hatvanas években. Most községháza. Mindezekbe beletörődtem és a nyáron három változatban templomot rajzoltam a telekre.
A polgármester, látván, hogy komoly a dolog, lebontatta a volt pártházat, s felajánlotta a templomépítőknek az ideális telket, az immár üres dombtetőt haranglábastól. Új, immár végleges terv születhetett: a templom két téglafala imádkozó kezeket formál, nyugat felé résnyire megnyitva, itt, az oltár mögötti színesüveg-felület felett lebeg a tető, s a tetőt tartó íves fa taréjszelemen.
A keleti, bejárati homlokzat hármas tagolású. Torony nincs, de a bejáratot keretező pengefalak íve az ég felé tör. Az északi és déli falakban változó ritmusú és méretű ablakok vannak, ezekbe egyszer majd színes üveg kerül. A déliekbe piros-kék árnyalatú, az északiakba sárga-narancs.
A templom tömege az oltár, a szentél felé egy ívvel emelkedik, úgy, mint a belső tér is. Az oltár jelentőségét kiemeli a fatartó íve, s a vele harmonizáló vasbeton karzat bordázata. A falak közé, az oltár fölé nagy keresztet feszítettünk, amely a szentségtartóból emelkedik ki. A korpusz, Mária és Szent János szobra XVIII. századi délnémet festett famunka, értékes ajándék.
Az építkezést a falu népe és még sokan mások segítették adományaikkal, munkájukkal. A templomot a kalocsai érsek és a pécsi megyéspüspök szentelte föl 2009 őszén, Szent Mihály napján.
Szöveg: Dévényi Sándor
Fotók: Dénes György
