A Heil Tibor építész életművét bemutató cikksorozatunk kilencedik részében olyan családi házakat mutatunk be, amelyek bár főbb elemeikben illeszkednek az építész életművébe, mégis valami egyediséget rejtenek. Ráadásként hírt adunk egy november végi kiállításról is….
A nyíregyházi Puskás-ház (2000) az előző cikkben bemutatott biatorbágyi családi házhoz hasonlóan egy zártsorúsodó miliőbe simul be, itt is két részre tagolva az épületet. A bal oldali tömeg itt is a szomszéd épülethez idomul, utcával párhuzamos tetővel, míg a jobb oldal – egy kis csavarral – a mellette álló földszintes parasztház izgalmas, hallatlanul játékos, kétszintessé növelt parafrázisát adja. Az alaprajzi szervezés itt is egybevág a tömegek logikájával. A semleges(ebb) megjelenésű összekötő tömegbe került a konyha és az étkező, két oldalán a nappali és a dolgozó, illetve a kapuáthajtó. Sajátossága az épületnek, hogy a két szélső tömeg között, az összekötő épületrész hátrahúzásával egy kis előkert alakul ki.
A következő épület, Heil Tibor első, leányfalui főépítészként a településre tervezett épülete egy egykori műhelyépület tetőráépítése (2001) volt. Ez – meglátásom szerint – egyik legizgalmasabb terve, ami ráadásul jó minőségben is valósult meg. Téralakítása, léptéke nagyon közel van a Hajógyár-szigetre tervezett, csak rövid ideig álló közösségi épületéhez, de azt több „családiházas” eszközzel simítja a kertvárosi miliőbe: kisebb léptékű keresztszár és oromzati lezárás, illetve a bejárat (itt meglehetősen kis lejtésű) előtetői. A terméskő burkolatú alépítményre – az egykori csónakházakat idéző – ácsszerkezet készült, íves metszetű, cserépfedésű tetőzettel, hallatlanul izgalmas térélménnyel.
A harmadik családi ház szintén Leányfalun található és egyedisége kör alaprajzában és szabályos kupola fedésében rejlik. A szinte rejtőzködő külső mögött izgalmas, Makovecz Imre ház a házban koncepcióját megidéző központos tér húzódik.
Folytatva a különleges családi házak sorát, Heil Tibor egy 2000-ben, Szentendrére tervezett komolyabb méretű villaépületét érdemes említeni, amelynek sajátossága a kör alaprajzú tömeg. Sajnos, csak egy alaprajz és egy tömegvázlat maradt fent, de az mindenképpen egy nagyon szépen szerkesztett épület képét mutatja, amelynél a kör alaprajz nem záródik be, mint azt később látjuk. Ez a terv nem tekinthető zárványnak az életműben, hiszen több, később tervezett középületénél is megjelenik ez a formálási mód.
Szentendre, családi ház vázlatterve
2003-ban tervezett Érdre egy hasonló, de nagyobb alapterületű lakóépületet, amelynél a kör bezáródik, azaz a lakóhelyiségek, fedett-nyitott terek és gépkocsi beállók egy kör alakú belső udvart vesznek körül. A körbe szerkesztett alaprajz izgalmas belső térrendszert és ami még fontosabb: egy erőteljes mögöttes víziót közvetít.
Érd, családi ház vázlatterve
2006-ban Székelyudvarhelyre is tervezett egy hasonló formájú, de még nagyobb alapterületű épületet, amelynek szintén nincs meg a végleges változata, csak számos tanulmány rajza. Ez a terv az előző kettő elemeit egyesíti, a változatos alaprajzhoz, változatos – a belső helyiségfunkciókat abszolút lekövető – tömegformálás párosul. A homlokzaton látható oromfal pár – mily’ érdekes – a korábbiaknál megszokott kettősséget mutatja…
Székelyudvarhely, családi ház vázlatterve
A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Kós Károly Egyesülés közös szervezésében kamarakiállítás nyílik Heil Tibor munkáiból, 2023. november 24-én este 18 órakor a Magyar Építészek Háza Kós Károly termében (1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.). Az esemény keretében Erhardt Gábor vetített képes előadásán ismerhetik meg Heil Tibor építészetét, amit egy kerekasztalbeszélgetés követ Ambrus Lajos, Krizsán András és Jánosi János részvételével, Erhardt Gábor moderálásával.
Szöveg: Erhardt Gábor
Fotó: Szántó Tamás
