A Heil Tibor építész életművét bemutató cikksorozatunk tizedik részében néhány nagyobb léptékű villaépületet mutatunk be. Ez az épülettípus – a kisléptékű középületek mellett – volt igazán adekvált Heil Tibor építészeti formavilágához, tömegszervezéséhez. Az általa kitalált és folyamatosan továbbgondolva használt homlokzati motívumok ennél a léptéknél érvényesültek a legjobban. És jellemzően ebben a szegmensben talált olyan megbízókat, akik minden tekintetben elkötelezettek voltak Tibor terveinek megvalósításában.
A sort egy műemléki felújítás indítja, amelyet 1997-ben tervezett Heil Tibor Leányfalura Bíró Balázs megbízásából. Az épület eredeti állapotáról nincsenek képeink, így csak sejteni tudjuk, hogy mely’ elemek köthetők az építészhez és melyek voltak meglévők. Az összkép mindenesetre egységes, tehát az esetleges hozzátételek szervesen illeszkednek az eredeti épülethez. A már többször hivatkozott egymásra találás Heil Tibor építészete és Leányfalu genius loci-ja között itt nyilvánult meg elsőként, mégha csendes, alázatos módon is.
A budai hegyvidékre 2003-ban tervezett Kiss-ház abszolút illeszkedik a korábbi családi házak világába, utcai főtömegének oromfala az előző cikkünkben ismertetett gödöllői családi ház hasonló elemét idézi. Ugyanakkor ez az épület, illeszkedve budai villák rangjához összetettebb, méltóságteljesebb megjelenéssel bír. A szürke terméspala héjazat és a szokatlanul sötétre pácolt faszerkezetek tovább növelik a távolságot a kisebb léptékű családi házaktól. Külön megemlítendő a hátsó homlokzat sarokrizalitjának ácsszerkezete, amely a fentebb ismertetett leányfalui műemléki villa hasonló részletének míves továbbgondolása.
Ugyanebben az évben tervezte a csak rajzokon megmaradt leányfalui Fekete-házat, mely egészen más tömegképzést mutat. Ahogy a korábban ismertetett nyaralóépületek között is volt egy kakukktojásnak tekinthető, kislejtésű tetővel fedett, tömbszerű elemekből építkező (balatonvilágosi) példa. Ez a terv hasonló utat jár a komolyabb családi házak között. Abban azonban közös az előbbi épülettel, hogy a tömegek teljes hűséggel követik a belső, alaprajzi kialakítást.
Leányfalu, Fekete-ház látványterve
Heil Tibor egyik utolsó terve szerencsénkre megvalósult és a cikkünk első épületét, a leányfalui Bíró-villát idézi. Nem véletlenül, hiszen a megbízó abba az épületbe szeretett bele, annak alapján kereste meg Heil Tibort, hogy tervezzen neki egy családi házat Székelyföldre, Tibódra. A teljesen eltérő építészeti és kulturális közeg természetesen egy (szinte teljesen) más tervhez vezetett, hiszen Heil Tibor építészete elsős sorban a hely szelleméből építkezett. Az új épület egy szimmetrikus, kuriális szerkesztésű udvarház lett a leányfalui előképre emlékeztető saroktoronnyal. A középrizalitot alkotó fedett terasz ácsszerkezete a cikkünkben említett másik két villaépület formavilágát követi, ugyanakkor a főtömeg tetőzete már egy más világ, talán leginkább Medgyaszay István mátraházai szállóépületével mutat rokonságot.
Leányfalu, Fekete-ház homlokzati változatai
Szöveg: Erhardt Gábor
Fotó: Szántó Tamás, Tóth Márton
