A Dunakanyarban kígyózó főutcáikkal egymást követik a falvak. A villany betonoszlopok mögött hagyományos építészetünk házai váltogatják egymást a szocializmus korszakára jellemző épületekkel. A Coop élelmiszerbolt is első látásra ilyennek tűnik téglalap alaprajzával és raktárszerű jellegével. (1., 2. kép) A látszat azonban csal: belépve igazi időutazásban lesz részünk. S joggal kérdezhetjük, hogy tényleg XXI. századi élelmiszerboltban vagyunk-e.
Az épület a falu központjában a patak partján, kelet-nyugati irányba terül el. Ha benyitunk, lépcső vezet lefelé, így küszöbölve ki a 400 m2-es tér és az utca közti majd egy méteres szintkülönbséget. Ez az építés és a jelenkor időbeli elteltének is, vagyis főleg a föld lerakódásának köszönhető. Ha azt vesszük figyelembe, hogy száz év alatt a járószint körülbelül 20-25 cm-el emelkedik, a Coop élelmiszerboltot befogadó épület akár 400 éves is lehet. Építészeti stílusa is ezt támasztja alá: a hatalmas, két hajóra osztott teret öt vaskos boltívet levezető oszlopsor választja el egymástól. Lenyűgöző a falak 80 cm-es, valamint az oszlopok majd 1,5 m átmérőjű vastagsága, s a közöttük lévő kupolás tér kiképzése, amelynek (mai) belmagassága 4,5 m. (3. kép) De mi lehetett eredetileg, merülhet fel bennünk.
Az épület a mai rendeltetése szerint első látásra önállónak látszik. Viszont erre rácáfolnak a régi térképek, mint a Habsburgok 1763-tól három ütemben végrehajtott katonai felmérései, amelyek a faluról majdnem csak az egyetlen fennmaradottak. Mind a három felmérésen egy komplexum északi szárnyának tűnik. (4. kép) Az 1886-os kateszteri térkép már részletessebb. Kiderül róla, hogy a déli szárny egy része kupolás volt és valószínüleg az utca túloldalán délebbre fekvő, a mai kálvária dombon elhelyezkedő hatalmas, szintén kupolás épületegyüttessel és a mai Heckenast villa ill. területén hajdanán meglévő épületekkel lehetett összefüggésben. Ezeket már a 11-es főút elődje is az említett térképen láthatóan kettészelt. (5. kép) Sajnos mára már az ókori, kora- és későközépkori épületek az érdeklődők elől a lakóházak pincéiben és a föld alatt bújnak meg. De mit tudunk a kutatások eddigi eredményeiből az épület keletkezésének idejéről, az építtetőről és a hajdani funkciójáról?
Mivel Pilismarót már több királyi oklevél keltezésének helyeként szerepel, mint például Ulászlóénak (1440-44), arra következtethetünk, hogy fontosabb székhely lehetett. (6. kép) Ha abból indulunk ki, hogy az állam és az egyház a középkorban mélyen összefonódott, a településen jelentősebb egyházi épület-/eknek is kellett lennie. Erre bizonyíték az 1250 körüli magyar alapítású pálos férfi szerzetes remete rend dunakanyari térképe, amely a falut is, mint ott lévő birtokát ábrázolja, habár maga a térkép a XVIII. századból származik. (7. kép) Feltételezhető, hogy a Coop üzletet is magábafoglaló épületegyüttes nagysága, helye és jellege miatt egyházi javakhoz tartozott. Így az akkori templommal és a visegrádi Szent András monostorral együtt 1493-tól 1782-ig a pálosok birtokában lehetett, amikor is a rendet II. József osztrák császár feloszlatta. 1786-ban az épület is ingóságaival a Vallásalaphoz kerülhetett. Az egyházi tulajdont az 1948-tól induló kommunista államosítás szakította meg. Jelenleg a 2004-ben alakult PILMŰ Kft. tulajdonában van, amely fölújította és bérbeadta a Coop üzletláncnak.
De milyen érvek állnak még régészeti kutatások nélkül amellett, hogy az épület valaha rendház része volt? Először is a kateszteri térkép alapján két nagyobb épületegyüttes volt a faluban: az, aminek a mai Coop is a része, és a másik a mai kálvária dombon lévő. Azonban a kolostorokra jellemző körbekerített és rendezett kerttel is ellátott házcsoport csak a Coop elődjénél látható. Másodszor Lukácsné Varga Eszter Pilismarót történetében utal a pálosok maróti kolostorára és a török idő utáni 1688-as építkezésére. Ha nem a kálvária dombi óriási épületkomplexum volt a rendház, amelyhez tartoznia kellett egy templomnak is, akkor a Coop és az akörüli épületeknek kellett lennie. S az Országos Levéltárban fellelhető és 1788 április 4-ére keltezett alap- és oldalnézeti rajzon látható pálos „régi és használhatatlan templom” pedig oda tartozhatott. A község katolikus temploma elődjének viszont már annak idején is a mai helyén, tehát az utca túloldalán kellett állnia, mert írásos emlékek a középköri Magyarországra oly jellemző körtemplomról számolnak be. S nem utolsó sorban vannak párhuzamok, mint a nagyvázsonyi (8. kép) vagy salföldi (9. kép) pálos kolostor, amelyeknek sok pontban megfelel a maróti épületegyüttes is: kerítéssel körbevett összefüggő épületek, amik a belső udvart veszik közre; feltehetően zöldséges és gyógynövényes kert (lásd a képeket); a különálló megmaradt épületrészek nagysága ill. kiképzése. Tehát a fennmaradt épületek és a térképek alapján volt elég hely lakrésznek: hálóteremnek (dormitorium), étkezdének (refectorium), konyhának (culina), könyvtárnak (bibliotheca), műhelyeknek, másolóműhelyeknek (skriptorium), amelyek a rendház működésének szerves részei. Jóllehet ásatás híján egyenlőre csak találgathatunk, hogy tényleg kolostorhoz tartozott-e és melyik funkciót látta el, vagy esetleg királyi birtok része volt. A község szájhagyománya viszont úgy emlékezik meg róla, mint „pálos majorsági” épület. Ezt az egyházi jelleget erősítik meg a térképek ábrázolásai is, miszerint társépülete volt a mai községi könyvtár, amelynek éppoly vaskos tégla és terméskő keverék falai vannak, mint a mai Coopé, -ámbár a könyvtár folyósólyáról nyíló helyiségek más célt szolgálhattak, mint a Coop lenyűgöző belső építészete. De, hogy például a Coop volt-e az egykori refectorium és a könyvtár pedig a munka-, vagy hálótermeknek adott otthont, egyelőre még megválaszolatlan. Amennyiben a kateszteri térképen látható hatalmas épületegyüttes is, a mai kálvária dombon a pálosoké volt, és a Coopé valóban „csak” magtár lehetett, a falú középkori jelentőségét messzemenőleg új alapokra kell helyezni. Ezt minden bizonnyal az ott éppen folyó régészeti kutatás tisztázni fogja.
Felvételek:
1. A Coop élelmiszerbolt épülete kívülről.
2. A Coop és a községi könyvtár egymás mellett
3. A Coop üzlet belülről
4. Maróth 1789-ben. Részlet. Közlés az MNL OL szíves engedélyével. Forrás: MNL OL, Mappa possessionis Marot ingremiatae incl. comitatui Strigoniensi exhibens … [S 12 – Div. I. – No. 2.]/Képek
5. Pilismarót 1886-os Kateszteri térképen. Részlet. Forrás: MAPIRE, https://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=osm%2C3%2C4&bbox=2100790.2401548163%2C6071015.030067682%2C2101640.004930205%2C60712TMO53.895781074 Letöltés: 2018.08.14.
6. Ulászló Marothon aláírt oklevele. A pecsét alatt: Commissio propria domini regis. – In descensu nostro exercituali prope villam Maroth. Közlés az MNL OL szíves engedélyével. Forrás: MNL OL, Diplomatikai Levéltár, Q 311/497 83 Hungaricana, HCHP. Jelzet: DL 13655
7. Pilismarót a pálos kolostori térképen (1730-1780). Közlés az MNL OL szíves engedélyével. Forrás: MNL OL, Jelzet: S_86_-_No._1
8. A nagyvázsonyi pálos kolostor alaprajza. Forrás: https://m.blog.hu/st/studhist/image/nagyvazsonyi_palos_kolostorrom/alaprajz_1.png. Közlés Dr. Egri Gábor szíves engedélyével. Letöltés: 2019.07.31.
9. A salföldi pálos kolostor alaprajza. Forrás: https://studhist.blog.hu/2018/01/31/salfoldi_palos_kolostorrom Letöltés: 2019.05.24. dr. Egri Gábor oldala
