A világ legszebb stadionjai közé beválasztott felcsúti Pancho Arénát − lehámozva a politikai csatározások terhét − a nemzetközi építészeti sajtó is kitüntetett figyelemben részesítette. Négy évvel később mégis a legnagyobb csendben adták át a hozzá tartozó sport- és konferencia-központot, noha léptékében és építészeti minőségében is az egyik legjelentősebb hazai középületről van szó, mely ráadásul karakteresen, kristálytisztán jeleníti meg a szerves építészeti gondolkodásmódot.
A kezdetekhez visszatérve, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 2004-ben alakult meg az egykori felcsúti kisnemesi kúria helyreállításával, és bentlakásos kollégiummá alakításával. Az épített környezet az elkövetkező tíz évben fokozatosan, az orvosi szárny, az étterem, majd az akadémiai centerpálya – a Pancho Aréna – átadásával nyerte el mai formáját, és ezzel az első ütem beépítése lezárult. Az akadémiai oktató- és kutatómunka számára azonban idővel további fejlesztések váltak szükségessé. A téli edzések fűtött kültéri füves edzőpályát, az erőnléti gyakorlatok és az általános testnevelés pedig tornacsarnokot igényelt, mindemellett felmerült egy szálloda, egy rehabilitációs és egy konferencia-központ létesítése is, melyekre egységes telepítési koncepció készült. Az arénától északra fekvő területen 2015-ben kezdődtek meg az építési munkálatok két labdarúgópálya, és a hozzá tartozó kiszolgáló- épület megvalósításával. Ez utóbbi a pályák téli fűtését biztosító kazánház, valamint karbantartó műhelyek, irodák és raktárak számára készült. A léptékénél fogva a konferenciatermeket is integrálni tudó sportközpont tervezése 2016-ban indult.
Orbán Viktor, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója, hogy a homogenizált építészeti palettán teret biztosítson a magyar szerves építészeti gondolkodásnak, Makovecz Imrét kérte fel a tervezésre. A megbízói vízió fontos alaptézise volt, hogy az épületek többlettartalmat hordozzanak, és egyedi, értékálló megjelenésükkel kiemelkedjenek a hazai és a nemzetközi mezőnyből. A Mester halála után tanítványa, a feladatokban korábban is vezető szerepet vivő Dobrosi Tamás folytatta a tervezést (lásd OÉ 2013/2. és 2014/2. szám).
A teljes szöveg, valamint az építésszel készült interjú az Országépítő folyóirat 2021/1-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
Szöveg: Dénes Eszter
