A székelyudvarhelyi családi háznál szerencsésen találkoztak a megrendelői igények a Kós Károlyi-tömegformálás lehetőségével. Ez utóbbit így jellemzik a tervezők, Esztány Győző és András Szilárd:
„Ez a házunk a Kós Károlytól tanult tömegformálás és arányrendszer tipikus példája. Az erdélyi népi építészetből építkező Kós egy olyan helyi, sajátos építészetet teremtett, amely szellemiségében őrzi a hagyományt, mint értéket. Ennek eszközei: a főtömegből kiugró alacsonyabb tömegek, a nyílások és tömör falfelületek, a helyi természetes építőanyagok aránya, játéka.”
Valóban, az additív tömegképzésű családi házból helyenként kigömbölyödő bástyaszerű tömegek, előtetők, különböző gerincmagasságú, összemetsződő magastetők mind a Kós-i formavilágot idézik. Csak ha közelebbről megnézzük a házat, akkor tűnik fel a nyílászárók jókorább mérete, a faszerkezetek részleteinek újragondolása.
Egy családi ház esetében mindig szerencsés, ha már az első pillanattól, a koncepcióalkotás során, a tervezési program, a belső terek hangulatának és funkcionális kapcsolatainak meghatározásában a férj és feleség a tervező partnerei – mint ahogy jelen esetben is történt. A megbízó házaspár egészen konkrét elképzeléseket fogalmazott meg, úgy mint: a ház legyen hagyományos jellegű, de minél több természetes fény jusson a belső terekbe; mind a külső, mind a belső terekben minél több kézműves jellegű munka jelenjen meg – látszó faszerkezetek, terméskő- és fa burkolatok, kovácsoltvas és vakolatdíszek; a telken meglévő, hagyományos kiskapu restaurált állapotban kerüljön vissza a helyére; a ház elé kerüljön tornác, készüljenek olyan „kuckós” terek, melyek az udvartérbe nyúlva átmeneti teret képeznek kint és bent között; s a nappali egy tömegkályha köré szerveződjön. A főépület mellé pedig kerüljön egy melléképület garázzsal, munkatérrel, fatárolóval, és kerti grillező terasszal.
A tömeg összetettségéhez képest az alaprajz meglepően egyszerű: gyakorlatilag egy négyzetbe írható kéttraktusos tér, amiből a földszinten az utca felé és az udvar felé kinyúlik egy-egy „bástya”. Az egyikben a konyha-étkező, a másikban a tornácra nyíló üvegezett veranda kapott helyet. Nappali, egy háló, egy fürdő és egy mosdó van még a földszinten, az emeletre három hálószoba, fürdő és gardrób került. Az épület mozgalmassága mégsem öncélú – hangsúlyokat jelöl ki, párbeszédben van a környezetével.
Az Esztány Stúdió munkáit végignézve – ha éppen csak azokra szorítkozunk, melyeket már bemutattunk az orszagepito.net felületén –, láthatjuk, hogy a Kósi örökség megjelenése nem csupán ennek az épületnek a sajátja – valójában Esztány Győzőnek és munkatársainak és építészeti anyanyelve. S ha olyan megbízói igényekkel találkoznak, mint ennek a háznak az esetében, akkor igazán ki tudják bontani mondanivalójukat a helyén való építészettel kapcsolatban.
Vezető tervező: Esztány Győző
Építész tervező: András Szilárd
Szakági tervezők: Márton Sándor, Antal Attila, Gegő Tibor, Részegh András
2017-2021
Szöveg: Esztány Győző, Harmath-Gyetvay Enikő
