A közel hat méter szintkülönbséget áthidaló, két utcát összekötő lépcső és járdarendszer által közrefogottan áll az épület. A hegyoldalba mélyen benyúló, több mint százötven éves két pinceág fölé egy kétszintes présházat épített a TSZ a hatvanas években. A kétszintes, lapostetős épület előkert nélkül kiépül az utcára, a szomszédos telkek felé tűzfalasan csatlakozik. Az épület emeletén lévő hátsó ajtón keresztül hordták be régen a szőlőt a mázsálóba és darálóba. Az épületet új tulajdonosai családi házként használják tovább. A présházhoz eredetileg nem tartozott szabad telekrész, a pinceágak közterület alá nyúltak be. Az új tulajdonosok megvásároltak a József Attila utcához tartozó közterületből annyit, hogy legyen kertje az épületnek és a pinceágak is saját tulajdonú terület alatt maradjanak.
A felső szintet alakítottuk át egy középfolyosós lakássá. Az utcai frontra kerültek a Zsámbéki medence kilátására tájolt nappali, és két hálószoba. A nappalit a konyhától elválasztó nagy nyílásba egy padkás kemence készült. A konyha egyben étkezőként is funkcionál és egy kétszárnyú ajtóval az új fedett teraszra lehet innen kilépni. A lakószint udvari oldalára egy vendégszoba, a fürdő, a wc és egy tárolóhelyiség került még. A fedett-nyitott terasz burkolt udvarral folytatódik, északi és keleti oldalról támfalakkal körülvéve. A fafödémen kialakított tetőteraszra vezető téglaburkolatú lépcső az udvar felől került kialakításra.
Az alsó –utcai- szinten alakítottuk ki a lakás bejáratát, megemelve az északi rész padlóvonalát, közvetlenül az utcára nyitottuk a bejáratot, melyet egy kis előtető véd. Az előszobából indul fel a meglévő födémnyílás kiszélesítésével kialakított lépcső. A lépcső alatt háztartási helyiség van és innen nyílik a középső traktusban elhelyezett kazánház is. Ennek utcai ablaka tüzelőledobóként is működik. A kisebbik, lakáshoz közvetlenül kapcsolódó pinceszárny zöldséges-, és borospinceként hasznosult. A nagy pincéhez vezető, utcára nyíló kétszárnyú ajtót megújítva egy wc helyiséggel rendelkező, galériás borozgató-helyiséget alakítottunk ki, mely mögött a reprezentatívabb nagy borospince nyílik.
Az eredeti lapostetős kialakítás teljesen idegen volt a budajenői és környékbeli épített környezettől, így azt magastetősre alakítottuk át. A HÉSZ-ben javasolt 35-45 fokos tetőhajlásszög az épület széles traktusa miatt azonban ormótlanul magas tetőfelépítményt eredményezett volna, mely elnyomta volna a szomszéd épületeket, kitakarta volna a kilátást és tönkretette volna a kialakult utcaképet. Egyeztetve a település Főépítészével, arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendezési tervben foglalt tetőhajlásszöggel az volt a jogalkotó szándéka, hogy a Kossuth Lajos utcai pincesor feletti oromfalas-falusias utcakép ne sérüljön. Úgy gondoljuk, hogy az ezen házak mögött, kissé szögben elfordulva álló kétszintes épület teteje, a 20 fokos hajlásszöggel megfelelő és jobban illeszkedik a falusias beépítéshez, mint a régi lapostető.
Kuli László
