„A tervező-építész legfőbb gondjai közé tartozik, hogy ki fogja tervét végrehajtani. […] kik lesznek azok az iparosok, akik megértik eszméjét, és nemcsak a vállalkozó szempontjából ítélik meg a munkát, hanem belemélyedve annak lényegébe, örömmel és szeretettel végzik a reájuk bízott részt.” /Hauszmann Alajos, 1900/
Hauszmann Alajos szavai jól összefoglalják a Hauszmann Alapítvány által szervezett konferencia egyik fő mondanivalóját, s az alapítvány egyik vállalt célját: a kézműves mesterségek felemelését, az elöregedő, vagy már akár meg is szűnt szakmák újrateremtését, beemelését a hétköznapokba, az oktatásba és az építészetbe.
2022. november 24-én került sor a Hauszmann Alapítvány bemutatkozó konferenciájára „Hauszmann Alajos öröksége – hagyományőrzés és modernitás” címmel. A Budai Vár felújított Főőrség épületében zajló rendezvény célja a „szépmíves mesterségek”, a művészi értékű kézműves szakmák kutatásának, oktatásának és megújításának kérdésköre és a Hauszmann Alapítvány küldetésének, eddigi munkájának, valamint jövőbeni terveinek ismertetése, a szervezet pozicionálása a hazai kulturális-tudományos életben.
A konferencia résztvevőit Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed és a Citadella megújításáért felelős kormánybiztos köszöntötte, majd Madaras Bence a Hauszmann Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszélt az Alapítvány terveiről és céljairól – egyben felvázolva a későbbiekben elhangzó előadások közös vezérfonalát. Az alapítvány elsődleges célja Hauszmann Alajos hagyatékának fenntartása, gondozása, gyűjteménybe rendezése, a hagyatékhoz kapcsolódóan kiadványok készítése, rendezvények szervezése. Az alapítvány tevékenységének másik alappillére a kézműves mesterségek még élő művelőinek felkutatása, az oktatás mielőbbi megkezdése. Ennek első lépéseként 2023-tól a Hauszmann Alapítvány a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégiummal (Kisképző) együttműködve négy szakirányban (szobrászszépmíves, üvegszépmíves, famegmunkáló-szépmíves és faszépmíves) indít képzést. Második lépésként – visszakanyarodva a Hauszmann-hagyaték gondozásához – az építész újjáépített annavölgyi villájában Hauszmann Emlékházat alapít, s szintén Annavölgyben építi fel az Annavölgyi Iparművészeti Szakgimnáziumot.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség szakmai tanácsadója előadásában azt mutatta be, hogy kortárs építészeti technikák hogyan segíthetik az épületrekonstrukciós, vagy éppen új építésű épületek létrehozása során az eredendően kézműves megoldásokat. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a kézműves mesterségek lokális és globális társadalmi-gazdasági jelentőségéről beszélt, és a hagyományról, mint érték- és közösségteremtő erőről.
A délelőtti szekció zárásaként Finta Sándor, a Várkapitányság Zrt. vezérigazgató-helyettese a Szent István-terem rekonstrukciója során felmerült kihívásokat ismertette, különös tekintettel a helyreállításhoz szükséges hagyományos kézműves szakmák felkutatására, munkájára. Ezt követően a konferencia résztvevői tárlatvezetéssel megtekintették a helyreállított Szent István-termet, valamint a Hauszmann-sztori című kiállítást, mely Budavári Palota Hauszmann Alajos által tervezett átalakításait és a 2019-ben elindult Nemzeti Hauszmann Program jelenleg is zajló fejlesztéseit mutatja be.
A délutáni szekciót Buzás Gergely, régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója nyitotta. Előadásában a kőfaragó mesterség megítélésének változásáról beszélt, a középkortól a 18. századig, majd a mesterség szerepének változásáról a 19.-20. századi építészetben, s a háborúk utáni újjáépítésben, kitérve a mai kísérleti régészetben történő hagyományos metódusok újjáéledésére.
Karácsony Rita művészettörténész az MMA Kiadó és a Hauszmann Alapítvány közös kiadásában megjelenő Hauszmann Alajos naplója című kötetet mutatta be, melyet rövidesen az orszagepito.neten is ismertetünk. Szulovszky János történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársa a kézműves mesterségről, mint stratégiai eszközről tartott előadást.
A konferencia zárásaként a Kisképző két előadója szólalt meg. Elsőként Katona Júlia, a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény gyűjteményvezetője, művészettörténész, muzeológus mutatta be, hogy a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola hallgatói hányféle szakma képviselői közül érkeztek, s tanultak az építészethez kötődő mesterségeket. Végül Szűcs Tibor intézményvezető azt a szakmailag sokszínű képzést ismertette, mely a Kisképző falai között zajlik a 18. századtól a mai napig, kifejezve a reményét, hogy a Hauszmann Alapítvánnyal közös munka tovább fogja gazdagítani az intézmény tevékenységét.
A konferencia előadói által felvetett témák – legfőképp a kézműves mesterségeket művelő szakmák hiánya – nagyon is aktuális. A mesterek kiöregedése, az utánpótlás hiánya nem csupán a konferencián példaként szereplő, reprezentatív-rekonstrukciós építkezésekben, de épített örökségünk egészére nézve, sőt az építészeten túllépve az élet minden területén komoly veszteség napjainkban. Reméljük, hogy a Hauszmann Alapítvány, és az alapítványhoz hasonlóan gondolkozók, célkitűzéseiket elérve, meg tudják fordítani a jelenlegi folyamatokat.
Szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
Fotó: Várkapitányság
