Célegyenesbe érkezett a tájépítészetet kiemelt területként kezelő új, Magyar építészetről szóló törvény – jelentette ki Lánszki Regő építészeti államtitkár Fertődön, az Esterházy-kastélyban rendezett IV. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencián.
Az államtitkár bejelentette: az ősszel a parlament elé kerülő törvény a közhasználatú építmények környezetének és zöldterületek kialakításához tájépítész bevonását írja elő és emellett bevezeti az energetikai tanúsítványok rendszeréhez hasonlóan a zöldfelületi tanúsítványt.
Negyedik alkalommal ad otthont a fertődi Esterházy-kastély a magyar tájépítészeti oktatás kiemelkedő alakjáról, Mőcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítészről elnevezett konferenciasorozatnak. Míg tavaly a zene- és kertművészet kapcsolata, ezúttal a sokakat foglalkoztató és mindannyiunkat érintő víz kérdésköre kerül fókuszba. A nemzetközi konferencia megnyitóján Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára kifejtette: „Az építészetet, a táj alakítását komplexen kezeljük. Nagyon fontos, hogy bármit építünk, az illeszkedjen a környezetébe léptékében, anyagában, szellemiségében. Természet és épített környezet, épület és kert összhangja, harmóniája teremt olyan környezetet, amely életminőségünk javításának kulcsa lehet. Ebbe a komplexitásba emeltük méltó helyére a tájépítészetet is.” – szögezte le Lánszki Regő.
Oláh Zsanett, a társszervező házigazda Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója köszöntőjében emlékeztetett: Esterházy Fényes Miklós összművészeti műremeket hozott létre Fertődön, amely innovációi révén összemérhető volt a bécsi császári udvaréval, s amely Európa szerte reprezentálta a magyar kultúra nemzetközi beágyazottságát, a honi kreativitást, alkotói képességet. „A mi feladatunk és küldetésünk most az, hogy ezt a hagyatékot olyan színvonalra emeljük, amely vetekszik bármely mai francia, osztrák vagy angol parkkal, vagy épített örökséggel, hogy méltón képviseljük Esterházy Fényes Miklós szellemiségét világszerte” – hangsúlyozta Oláh Zsanett.
Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke felidézte, a szervezet megalakulásával a tájépítész szakma megfelelő rangra emelésével a szakma több évtizedes adósságát kívánják rendezni. Működésük két éve alatt többek között jelentős előrelépés történt a hazai zöld infrastruktúra beruházásokkal kapcsolatos gyakorlatok és szabályozási környezet megreformálása, valamint az állami, egyházi és magántulajdonban, illetve kezelésben lévő történeti kertek jelenlegi állapotának és fenntarthatósági stratégiájának kialakítása terén. Az alapítvány szakmaközi érdekegyeztető fórumot hívott életre, amelyek több témában alkotnak stratégiát, mint például a nemzeti faiskola program kialakítása. A MKA a hazai kertturizmus fellendítése érdekében együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, valamint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-vel, hazánk egyik legjelentősebb épített és természeti műemlékeinek fenntartójával és üzemeltetőjével. Együttműködésük eredményeként idén szeptemberben került sor az első, a történeti kertek megőrzését célzó önkéntes nap megszervezésére Iszkaszentgyörgyön, amelynek köszönhetően elindult a történeti értékű kert kiszabadítása csipkerózsika álmából. Az MKA mindemellett kezdeményezte és összefogta az érintett szakmai szervezeteket, és szakmai és jogi javaslatokkal segítette az építési és beruházási kerettörvény zöldfelelület-gazdálkodás és zöldinfrastruktúra szabályozásának kérdéskörét. A jogi keretrendszer átalakítása érdekében az MKA javaslatot tett a tájépítészeti szabályozási terület megreformálására, valamint a nemzetközi sztenderdek hazai gyakorlatba történő átültetése. Az Alapítvány idei nemzetközi sikerét jelzi, hogy az Európai Tanács alá tartozó Európai Történeti Kertek Útvonala szervezet programjába beszervezte az Esterházy-kert mellett még két jelentős történeti helyszínt: Gödöllő és Fehérvárcsurgó kastélykertjeit.
A Mőcsényi Mihály-konferencia középpontjában idén a kertörökség és a víz elem kapcsolata áll, hiszen a víz elem minden kultúrában az élet teremtő forrását jelenti. A kertművészetnek mint az ember és a természet kapcsolatát minden korban leginkább kifejező művészeti alkotásnak a víz nélkülözhetetlen eleme. A rangos hazai és külföldi szakemberek előadásaikban a víz kertművészeti kifejeződéseire, mindennek kertfilozófiai aspektusaira reflektálnak, miközben aktuális kérdéseket is feszegetnek, mint az ökológiai fenntarthatóság vagy a víziány. A műhelyfoglalkozásokon a résztvevők gyakorlati megközelítésből taglalják az évezredes-évszázados kerttörténeti példákat, aktuális fenntartási és kertrekonstrukciós kérdéseket. A konferencia előadói közt szerepel többek között Dr. EL-Saady Badawy a Kairói Egyetem dísznövénykertészet és kerttervezés professzora, Daniella Malnar, a Versailles-i kastély szökőkút-szolgálatának örökségvédelmi információs rendszerének fejlesztési felelőse, Giorgio Galletti, a Firenzei Egyetem kerttörténész professzora, Martin van den Toorn, a holland Delfti Műszaki Egyetem professzora és Iryna Denysko, az ukrajnai Sofiyivka Park vezető kutatója.
A három napos konferencián a szakmai és művészeti programok mellett szombaton ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is várják az érdeklődőket, valamint megnyitásra kerül Medcalf Laura „A Víz Mentén” című egyéni kiállítása az Esterházy-kastély Nyári Ebédlőjében.
Szöveg: Magyar Kertörökség Alapítvány
