LélekFormák – Megnyílt a II. Népművészeti Nemzeti Szalon

A magyar néphagyomány egységét mutatja be LélekFormák címmel a II. Népművészeti Nemzeti Szalon, amely július 16-ig látható a Műcsarnokban, az MMA intézményében. A Nemzeti Szalonok második ciklusát záró kiállítás az erős gyökerekből táplálkozó, növekedő, napjainkban is kivirágzó magyar művészetet és azt a szerves gondolkodásmódot kívánja megmutatni, mely az alkotás örömén keresztül túlélni segít.

A tárlat főkurátora Vetró Mihály népművész, tanár, az MMA levelező tagja, társkurátora Igyártó Gabriella, Kolozsvári István és Szerényi Béla népzenész, hangszerkészítő, az MMA levelező tagja.

A kiállítás a népi kézművesség valamennyi ágában azokra a kiemelkedő mesterekre, szellemi műhelyekre épül, amelyek meghatározóak az adott területen. A látogatók történeteket láthatnak, ismerhetnek meg a személyek és a műhelyek által létrehozott tárgyak mögött, és követhetik, hogy hogyan változtak át a régmúlt világ használati tárgyai a mai életünk, művészetünk részévé.

Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a szombati megnyitón elmondta, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 2014. óta biztosítja a feltételeket a Nemzeti Szalon évenkénti megrendezéséhez, amely a vizuális művészeti ágak kortárs hazai eredményeinek és trendjeinek átfogó bemutatására vállalkozik. Kiemelte, hogy az ötéves ciklusokban egymást követő szalonok a bemutatott művészeti területek legfontosabb hazai seregszemléivé váltak, alkalmanként több száz alkotó kiemelkedő műveit mutatva be a szakma és a nagyközönség előtt.

Ezen a kiállításon újragondolt ősi motívumok és kézműveshagyományok láthatók, a generációkon át öröklődő mesterségbeli fortélyok, kollektív tudás és készségek, ugyanakkor kreatív, egyéni megoldások kölcsönhatása figyelhető meg. Richly Gábor idézte Tamási Áron gondolatát: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Elmondta, hogy a szívünk akkor telik meg a Tamási által emlegetett „nagy és általános meleggel”, a lelkünk pedig „a derűs idő nyugalmával”, ha a globalizáció távlatai, a modernitás villámgyors változásai és a harmadik évezred szokatlan új fogalmai közepette rá-rátalálunk az archetipikusra, az ismerősre, az otthonosra, szűkebb közösségünk nemzedékeken át öröklődő kincseire. – Akadémiánk ebben a perspektívában, ilyen gondolati keretek között igyekszik élő kapcsolatot teremteni múltunk és jelenünk értékei között, hogy erre alapozhassuk nemzeti jövőnket és egyedi kultúránkat a mind bizonytalanabbá váló európai környezetben – összegezte a főtitkár. Köszöntőt mondott továbbá Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója, majd Berecz András ének- és mesemondó, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja nyitotta meg a kiállítást.

Vetró Mihály, a kiállítás főkurátora arról beszélt, hogy a néphagyomány egységét szeretnék bemutatni, a tárgyalkotó mesterek munkásságával együtt azt a szellemi és lelki világot, indíttatást, melyből a kézbe simuló tárgyaink kisarjadnak. – Láttatni, hogyan öltenek testet, lesznek tárggyá a lélekformák. Az erős gyökerekből táplálkozó, növekedő, napjainkban is kivirágzó magyar művészetet és azt a szerves gondolkodásmódot, mely az alkotás örömén keresztül túlélni segít – mutatott rá. Vetró Mihály elmondása szerint a népművészet kulcsfogalma a hagyományok továbbadása, erre utal a kiállítás első termének címe is: Örökítés. Mint felidézte, a népi mintakincsek, munkamódszerek évszázadokon át családokon, faluközösségeken belül öröklődtek tovább. Ez a hagyomány azonban mára megszakadt, továbbéltetésük kézművesmesterekre és dinasztiákra maradt, ezeket mutatják be a teremben.

Szerényi Béla társkurátor kiemelte, hogy a népművészet a jövőnek is példákat és megoldásokat kínál, többek között a takarékos anyaghasználatból és az újrahasznosításból.

Örökítés

Nemzedékeken át, évszázadok óta átörökített mintakincset, munkamódszereket őriznek és éltetnek kézműves dinasztiák Kárpát-medence-szerte. Különböző mesterségek meghatározó családjai mutatkoznak be, ahol a mai generáció is folytatja apáinak, nagyapáinak munkáját: kékfestő, kalapos, faragó, fazekas, kovács családok.

Gyönggyel leveledzik

A népművészeti tárgyak mellett a népművészetből kisarjadó társművészetek alkotásai jelennek meg itt, olyan alkotók munkái, akik vállaltan a magyar lelket fogalmazzák anyagba, festők, szobrászok, képzőművészek, textilművészek.

33

Harminchárom krisztusi korú fiatal alkotó mutatkozik be a népművészet megannyi rétegét képviselve. Alkotásaikkal üzenetet közvetítenek kortársaiknak. Ők a jövő alkotói. A teremben elhelyezett kivetítőn 1-1 perces filmekben vallanak indíttatásukról, küldetésükről.

 

Kapcsolódó kiállítások

Pergő képek – válogatás magyar néprajzi filmekből

A II. Népművészeti Nemzeti Szalon kísérő kiállításaként rendezett terem a közel százéves magyar néprajzi filmezés előtt tiszteleg, ami mind a felvételek kora, helyszíne, témái és stílusa, mind az alkotók vonatkozásában változatos ízelítőt ad a kezdetektől a legutóbbi időkig.

Kurátor: Rockenbauer Zoltán

A világ tudatosítása – fotókiállítás

A kiállítás három fiatal fotográfus, Mohos Zsófia, Nagy Botond és Szász-Bányász Anna egy-egy sorozatából válogat. A fotográfia születése óta máig létezik az átalakulóban vagy kiveszőben lévő világ, a népcsoportok és tradícióik, a környezet, az anyagi és szellemi kultúra megőrzését célzó fotográfusi szemlélet. A válogatás jelzi, hogy a téma a XXI. században is aktuális, a fotográfusi pályán jelenleg is elindulnak olyan fiatal alkotók, akik ösztönös érzékenységgel, a kortársak érdeklődését is felkeltve mutatják be a hagyományos paraszti kultúra értékeit.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna

További információk, a Nemzeti Szalonhoz kapcsolódó programok a Műcsarnok honlapján érhetőek el.

Jó pásztorok hagyatéka | Gondolatok a magyar népművészetről | Pap Gábor művészettörténész vetítettképes előadása és Vetró Mihály kurátori tárlatvezetése a LélekFormák | II. Népművészeti Nemzeti Szalon 2023 című kiállításon 2023. május 4. | 17:00

„Az ember a maga élete során folyamatosan és ütemesen váltakoztat két, egymást szükségszerűen kiegészítő munkafázist. Az egyiket középkorból örökölt kifejezéssel vita activának, tevékeny életviteli módnak nevezzük, a másikat vita contemplativának, elmélyedőnek, érlelődőnek. Ezek a megjelölések nemcsak egyénre, de nemzetre is alkalmazhatók. Ma a kettő közül melyiknek az érvényességi tartományában találjuk a magyarságot? Örülnék, ha egyetértenénk: az elmélyedés, a befelé érlelődés állapotában gyűjtjük-gyűjtjük a tarsolyunkba a létfontosságú szellemi javakat. Mert tudván-tudjuk: végjátékban vagyunk, és a méltó formában történő továbbélésnek csakis ezek lehetnek a garantált hatékonyságú zálogai. Ezzel a tudással felvértezve érkezünk meg hát az Úr 2023. évébe, a Műcsarnokban egyenesen ránk váró csodák birodalmába.” részlet Pap Gábornak a katalógusban publikált tanulmányából.

Vendégeket korlátozott számban tudunk fogadni, a programon való részvétel kiállítási belépő és regisztráció köteles:  https://forms.gle/r8AnhRqwWjnqrQym9

Exkluzív tárlatvezetés Sebestyén Márta népdalénekessel, az MMA rendes tagjával a kiállításon: 2023. május 28. | 15:00

Részletes információk a Műcsarnok honlapján érhetőek el ITT.

https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/lelekformak-%E2%80%93-megnyilt-a-ii-nepmuveszeti-nemzeti-szalon