Makovecz Imre emléktábla koszorúzása és Makovecz Imre-díjak átadása – 2021

Emléktáblát koszorúzni jöttünk ma össze. Csak emlékezni, nosztalgiázni nem szeretek. A valóság érdekel, az élet valósága. Múltunk és jövőnk valósága.
Talán ez is „makoveczi örökség”.
86 éve ezen a napon született Makovecz Imre és idén 10 éve, hogy eltávozott…

Sokan távoznak manapság is… Azt mondja a hagyomány, hogy a halál után három napig a lélek még a testhez van „kötve”. Régen a harmadik napon temettek, addig virrasztottak, sirattak. Nekünk, ittmaradottaknak az a dolgunk ekkor, hogy szeretettel segítői legyünk a távozó léleknek az akkor megkezdett útján. Az antropozófiai hagyományból tudjuk, hogy ezután a lélek mintegy visszafele haladva éli meg életét újra, de úgy, hogy azt éli át, „konkrétan”, azokat az érzéseket, amit ő a földi életének folyamán „okozott” a vele kapcsolatba került emberekben, amit ők éltek át vele kapcsolatban. Mint egy „tükör által…” éli át életét. Ez az idő odaát hozzávetőlegesen addig tart, amennyit földi életében alvással, tehát a földi élettől elszakadva, az asztráltestével egy másik szférában, az éjszaka világában töltött.

Miért is mondom el mindezt egy emléktábla, egy születésnaphoz kötött megemlékezés keretében?
Mert a mi generációnk, a hozzá kapcsolódó „fiatalok és még fiatalabbak”, a mai időkig lehettek ilyen kapcsolatba Makovecz Imrével azon az úton, ahol most ő haladhat. Az itteni 10 év hozzávetőlegesen az ottani 30 évnek felel meg, ha a korábban említett „időszámítást” veszem, 1981 környékén járhat. Ez a generáció ebben az időben ismerkedett meg, került kapcsolatba vele.

Tudomásul kell vennünk, hogy az ilyen jellegű kapcsolat is mára megszakadt. Tennünk kell a dolgunkat, nagy az örökség és szellemi erő, ami ránk maradt és ránk vár még. Tudnunk és értenünk kell a kultúra és szellemvilág összefüggéseit, bele kell helyezkednünk a Makovecz Imre által kijelölt folyamatba, ahogy ő is belehelyezkedett a kultúra és hagyomány búvópatakként vonuló folyamába. Amely, hol a felszínre törve, hol a mélyben haladva vonul végig a történelem folyamán. Erőt gyűjthetünk továbbra is abból a szellemiségből, melyet örökül hagyott ránk. Felsorolni is nehéz, hogy mi minden ez…
Nem emlékezni, hanem újra átélni és alkotva tovább folytatni kell tudnunk ezt az utat. Nincs más lehetőségünk!

2021. november havának 20. napján

Jánosi János építész
A Kós Károly Egyesülés tagja, a Makona Építész Egyesülés igazgatója

 

Átadták a 2020-as és 2021-es Makovecz Imre-díjakat

A Makovecz Imre-díjat 2015-ben alapították. Az elismerést azok kapják, akik a mester országépítő szellemének nyomdokán példaértékűen művelik saját hivatásukat. A díj odaítéléséről az alapítószervezetek – a Magyar Művészeti Akadémia mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Alapítvány – által delegált bizottság dönt.
A tavalyi járványügyi korlátozások miatt idén rendhagyó módon egyszerre két díjat adtak át november 20-án, a Nemzeti Táncszínházban rendezett Héttorony Fesztivál Zárógálája keretében. A grémium döntése alapján Dr. Buzás Péter, Makó egykori polgármestere kapta a 2020-as Makovecz Imre-díjat, míg az idei, 2021-es elismerésben Kovács Gyula gyümölcsész, a magyar Tündérkert-mozgalom úttörője részesült.

Fotók: Barcsik Géza