Eredményt hirdetett a bírálóbizottság a debreceni Aranybika épülettömb rekonstrukciójára kiírt tervpályázaton. A szakmai bizottság több értékes pályázatot értékelve hozta meg döntését. A győztes megoldásai szakmai szempontból első ránézésre szokatlannak tűnhetnek, illetve a nyilvánosságra hozott látványtervek összefüggéseit az eddig megjelent tudósítások nem tárták fel kellő mélységig, emiatt a bizottság társelnökeként szükségét látom néhány észrevételt és megfontolandó gondolatot megfogalmazni. Mindenekelőtt személyes véleményemet írom meg, amely természetesen nincs ellentmondásban, de valószínűleg teljes összhangban sem a több hónapja lezajlott bíráló bizottsági üléseken elhangzó összes véleménnyel.
Elsőként azt kell megállapítanunk, hogy a beadott pályaművek száma igen alacsony volt, ugyanakkor szerencsénkre mind a négy, komolyan vehető építészeti „képletre” érkezett megoldási javaslat. Az alábbiakban ezeket veszem számba, szándékosan anonim módon, – azaz a pályázók megnevezése nélkül – ahogy az értékelés is zajlott.
Részletesebben az első helyezett tervet ismertetem, amelynek értékelése bizottsági alelnöki feladatom volt.
Aszimmetriára törekvő, kontrasztosan modern változat
Mind a pályázati kiírásból, mind a városvezetés hozzáállásából, mind a helyi közvéleménykutatásból egyértelművé vált, hogy a mostani – hasonló szellemű – bővítmény helyére nem ilyen alapállású épületet szeretne a megbízó, a város vezetése, de az itteni lakosok sem. (Hiszen akkor a tervpályázatnak sem lett volna sok értelme.) A bizottság építész tagjai sajnálatára ebben a „kategóriában”, talán éppen a kiírásban szereplő egyértelmű elvárás miatt csak két pályamű szerepelt. Ezek mind a főhomlokzatok kidolgozottsága, de sokkal inkább az MCC oktatási rendszerének megfelelő alaprajz tekintetében nem érték el a bíráló bizottság „elbizonytalanodási szintjét”… Pedig igény lett volna rá. Ráadásul egyiküket tartalmi hiányosságok miatt ki is kellett zárni.
Szimmetriára törekvő, de kontrasztosan modern változat
Az építészetileg jól kidolgozott és előadott terv főhomlokzati hozzáállása a nem építész tagok részéről is megértést, elismerést kapott. Ugyanakkor itt is a földszinti alaprajzi elrendezés, az épület (MCC-s) lelke, az Agóra és a nagyterem kialakítása, az oktatási és szállodai funkció kapcsolata, illetve a közterületekkel való kommunikáció (szigetszerű üzlethelyiségek, nagyterem, passzázs, hátsó oldali kávézó) mind ellentétesek voltak a kiírói elvárásokkal, illetve a hely szellemével.
A felsőbb szintek alaprajzi elrendezése (főhomlokzat mögötti oktatási helyiségek és belső oldali kollégiumi szobák) említésre méltóan tiszta volt. A többség a sarokrizalit kissé öncélúan formált pillérsorával és az oldalhomlokzat túlzott sematizmusával nem tudott mit kezdeni.
Tökéletlenül szimmetrikus változat(ok)
A jelzésértékűen megismételt saroktoronnyal és zöld homlokzattal operáló tervet a zsűri a meglévő épületrész harmonikus megjelenésével nem összeegyeztethetően sokszínűnek találta. Az oldalhomlokzat és a hátsó bővítmény egy további karakterrel gazdagította a kompozíciót, aminek mérete, a meglévő épületszárny fölé magasodó tömbje tovább rontotta az összképet. Belső térszervezése, két belső udvara ötletes volt, de éppen az ezek miatt elvesztett alapterület vezetett az irreálisan megnövekedett hátsó szárnyhoz.
A szinte megtévesztően szimmetrikus megoldás, mégsem szimmetrikus, hiszen az új szárny – kitöltve a telekszélességet – hosszabb a meglévőnél. A nagyterem alagsorba süllyesztése első ránézésre jó ötletnek tűnt, de a köztérrel való kommunikációt erősen rontotta. A jelzésértékű (vörös) beharapások kortárs gesztusa más nyugati példákon már megvalósult, a Debreceni főtéren kár lenne megismételni. A terv legnagyobb hibája azonban a hátsó oldal kezelése, ahol a főhomlokzati elegancia leegyszerűsödik, a hatalmas üvegfalak egyszerű lyukarchitektúrával párosulnak. A hátsó homlokzatmagasság itt is megnőtt egy szinttel…
Tökéletes szimmetriára törekvő megoldás
A tervezési koncepció alappillére a Kossuth téri főhomlokzat kiegészítése, amelyet a műleírás egyértelműen Hajós Alfréd eredeti koncepciójával, szándékával egybevágónak mond. A „sosem volt állapot rekonstrukciójára”, azaz a jelenlegi főbejárat tengelyére való megtükrözésre az 1973-as bővítés (és a környező telektömb ledózerolása) következtében létrejött telekméret és közterületi kialakítás ad lehetőséget, az a korabeli telekosztásból nem következett. Az építészeti összhatás ennek folyományaként a tér történeti karakterének megtartásában, folytatásában, erősítésében gondolkodik. Az épület minden homlokzatán következetesen végigviszi ezt a gondolatot, a Hajós Alfréd féle architektúrát, így az épületben nincs stílustörés, még ha ezáltal a hátsó homlokzat nem is követi a kiírásban szereplő 21. századi megjelenést. Ezt az alapállást az épület hátsó oldalához csatlakozó Víg mozi épülettömbjének mérete, hangsúlyossága is indokolja, amelynek architektúrája szerves folytatása a főépületének. A terv a párkánymagasság lehető legalacsonyabban tartására törekszik az oldal- és hátsó homlokzaton.
A földszint térszervezése a hármas funkciót (szálloda, koncertterem előcsarnoka, oktatási tömb) a déli üvegterem szálloda-hallá alakításával jól választja szét. A főtengely előcsarnokának déli lépcsőházát az északi oldalon megismétli, ezáltal a szimmetria teljessé válik és a szállodai és az oktatási épületrész önálló reprezentatív közlekedői megfelelő helyet találnak. Ezt a szimmetriát erősíti a Hajós Alfréd terem szimmetrikus, kétgalériás, kétemeletes kialakítása is.
Az épület Kossuth téri „ütköző felülete” az egykori Nagykávéház helyén elhelyezkedő ún. kulturális főutca, amely folytatódik a főtengelyi bejáratnál, illetve az új épületrészben is. Ezáltal egy flexibilis térsorba kerül a publikus kávéház, a szálloda recepciója, a főtengelyi előtér, az oktatási épületrész bejárata, az ehhez kapcsolódó kávézó és egy könyvesbolt.
Az oktatási épületrész földszintjén a „Nagykávéház” tükörképében jólértelmezhetően jelenik meg az oktatási épület előcsarnoka, recepciója, illetve az ehhez kapcsolódó kávézó (ami talán már az Agóra részének is tekinthető), illetve a könyvesbolt.
Az első ütközőtér mögött jó helyen van az MCC-s oktatási modell egyik építészeti alapeleme, az Agóra, amely egy mobilfallal összenyitható a Nagyteremmel és szerves kapcsolatban van a hátsó oldalra nyíló könyvtárral. Ez az összeolvadó, áramló térsor jól megfelel az MCC oktatási filozófiájának.
Az elsőtől a negyedik emeletig minden szinten párhuzamosan kapnak helyet a tér felőli oldalon az oktatási helyiségek, a többi részen pedig a kollégiumi szobák.
Szerencsés az open office negyedik emeleti elhelyezése és a legfelső szinti lounge, díszterem és zöldtető helyiségegyüttese. A sport helyiségek a pinceszintre kerülnek.
A főhomlokzati tükrözésnek köszönhetően az északi oldali keskeny köz szélesebbé válik, mivel az épület nem tölti ki teljes szélességében a telek utcafronti szélességét. Ezáltal az épület vizuálisan jobban „leválik” a szomszédos szocmodern épületről, jobban érvényesül egységes, történeti stílusa, szoborszerű megjelenése.
A szélesebbé váló köz, illetve az ezáltal jobban érvényesülő északi oldalhomlokzat becsalogatja a gyalogosokat a tömbbelsőbe, becsatolja a Kossuth tér keringésébe ezeket a területeket is.
Összefoglalva megállapítható, hogy a győztes terv, a kiíró számára szimpatikus homlokzati gesztuson túl számos olyan megoldással élt, amik a többi terv elé rangsorolták azt.
Erhardt Gábor, a bíráló bizottság társelnöke
MCC Debrecen – Aranybika Szálló tervpályázat eredménye – sajtóközlemény
A debreceni városi környezettel harmonizálva, a régi, klasszikus épületrész stílusával összhangban, ugyanakkor a modern műszaki elvárásoknak megfelelve újulhat meg az Aranybika Szálló a város szívében. A tervpályázatokat elbíráló szakmai bizottság több magas színvonalú pályázatot értékelve hozta meg döntését.
A szakemberek szerint az első helyezett pályamű építészeti szempontból valódi választ ad a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szellemiségének megjelenítésére, illetve ez teremtette meg leginkább az épített környezettel való összhatást. A terv összhangban áll annak a nemrégiben készített közvélemény-kutatásnak a megállapításával, amely szerint a debreceniek döntő többsége azt szeretné, ha egy a történelmi városképbe illeszkedő, hagyományos építészeti stílusú, felújított Aranybika állna Debrecen főterén.
Első és két harmadik helyezettet is hirdetett a szakmai bírólóbizottság az Aranybika Szálló felújítására és az új oktatási központ létrehozására kiírt építészeti tervpályázaton. Emellett találó és megfontolásra alkalmas megoldásaik miatt további két pályaművet megvételre ajánlott a zsűri.
A zsűritagok szerint a nyertes tervpályázatok egyaránt kifejezik az MCC küldetését, egyediségét; illeszkednek az Aranybika szecessziós épületrészéhez; valamint harmonizálnak a környezettel.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) célja, hogy a debreceni központjául szolgáló Aranybika Szálló történelmi hírével és jelentőségével összhangban ismét a város egyik ékköve lehessen: az épület rendkívül rossz állapotú, szocializmusban felhúzott szárnya helyett az MCC egy olyan korszerű oktatási központ megépítését tervezi, amely tömegében, léptékében illeszkedik a meglévő Aranybika Szálló szecessziós épületrészéhez, valamint a debreceni történeti környezethez. Az egykori szálló eredeti épülete pedig teljes körű, műemléki felújításon esik majd át. A beruházásnak köszönhetően egy, a 21. századi elvárásoknak megfelelő, az MCC oktatási programjainak befogadására alkalmas új központ, új épületrész jön létre. Emellett az Aranybika rekonstrukciójával az MCC az átfogó műemléki rekonstrukcióval értékmentést is végez, továbbá a teljes Aranybika tömb körüli közterület újragondolásával és egy intenzív közterületi zöldfelület létrehozásával megvalósulhat a tömbbelső revitalizációja is.
Az alapítvány komplex urbanisztikai és építészeti tervpályázatot írt ki a debreceni Aranybika Szálló teljes körű felújításának, átalakításának és bővítésének megtervezésére. A felhívás magába foglalta az ingatlan körüli (magán- és köz-) terület környezetrendezését, rekonstrukcióját és új funkciókkal történő bővítését. Az Aranybika Szálló épületének műemléki rekonstrukciója és az 1973–76 között felhúzott szárny helyén épülő új rész nem függetleníthető sem szűken, sem tágan vett környezetétől.
Az ingatlan felújítására és az új oktatási központ létrehozására kiírt építészeti tervpályázatra 2022. július 15-ig lehetett benyújtani a pályaműveket. A szakma legjelesebb képviselőiből álló bírólóbizottság tagja volt: Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Erhardt Gábor Pro Architectura és Ybl Miklós-díjas építész; Szalay Tihamér Ybl-Miklós díjas építész tervező; Prof. dr. habil Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője; Dévényi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész; Kálmán Ernő Pro Architectura és Ybl Miklós-díjas építész; Benedek Dóra okl. építészmérnök; Kelemen Zsolt okl. építészmérnök; dr. Papp László Debrecen polgármestere és Gábor István, Debrecen főépítésze.
A pályázatra hat épületterv érkezett be, ebből egy pályamű nem felelt meg a tervpályázati kiírás keretében előírt, kötelező minimum követelményeknek, így kizárásra került. Az eljárás során fontos volt, hogy a pályamunkákban egyértelmű jel, utalás jelenjen meg arra vonatkozóan, mi a történeti, valamint, mi a 21. századi elem. A cél egy olyan egységes épületmegjelenés volt, amelyben egyes elemek – a történeti hitelesség mellett – félreérthetetlenül láttatják a modern kori jellegzetességeket is.
A bírálóbizottság egy pályaművet, a NAPUR ARCHITECT Kft. pályázatát kimagasló színvonalúnak ítélte, ugyanis építészeti szempontból valódi választ adott az MCC szellemiségének megjelenítésére – ez teremtette meg leginkább az épített környezettel való összhatást. A nyertes pályamű a maga radikálisan konzervatív szemléletével teljes mértékben kielégíti az MCC és a város polgárságának elvárásait. A debreceni történeti városkarakter talán legfontosabb helyszíne a Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca által határol terület. A szakmai bírálóbizottság szerint a pályamű által javasolt historizáló módszerű tükrözés a legkézenfekvőbb és a legközkedveltebb megoldás az új szárny kialakítására. Az épület minden homlokzatán következetesen végigviszi ezt a gondolatot, így az épületben nincs stílustörés – még akkor sem, ha így a hátsó homlokzat nem követi a kiírásban szereplő 21. századi megjelenést.
Emellett a szakmai grémium ugyancsak színvonalasan kidolgozottnak találta a PÉTERFFY + DŐRY architects Kft. és az ARCH-STUDIO Kft. pályaműveit, amelyek ezzel megosztott harmadik helyezést érték el.
További két pályamű olyan találó és megfontolásra alkalmas részleteket mutatott fel, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni, esetleg alkalmazni a nyertes terv továbbfejlesztése során. A bírálóbizottság így a TSPC Kft. és a PLAN – ART MÉRNÖKIRODA Kft. pályaműveit megvételre ajánlotta.
Az építészeti beruházás a városvezetés bevonásával zajlik és a helyi lakosság igényeivel összhangban történik. A debreceniek döntő többsége ugyanis azt szeretné, ha egy a történelmi városképbe illeszkedő, hagyományos építészeti stílusú, felújított épület állna Debrecen főterén – áll egy az MCC által megrendelt reprezentatív közvélemény-kutatásban. A felmérés azt mutatja, hogy a debreceniek a Nagytemplom után az Aranybika Hotelt tartják a legikonikusabb, történelmi, a városképet meghatározó épületnek. A cívisváros lakóinak legnagyobb része azzal ért egyet, hogy az Aranybikát a történelmi szárny stílusával egyezően kell befejezni és felújítani. Szinte valamennyi nyilatkozó támogatja a Mathias Corvinus Collegium felújítással kapcsolatos célkitűzéseit.
