Salamin Ferenc Duna-parti, Zebegénybe tervezett üdülő-villaépülete nem kíván a ma divatos meghökkentés eszközeivel élni, de a Duna vonalára érzékenyen reagáló, földszintes, feszes szerkesztésű épület – szögben lecsapott teraszlefedésével – mégis beemel annyi játékosságot a ház kontúrjába, ami elvárható egy mai épülettől. Kuli László írása.
A Városkúti úton álló Makovecz emlékház az építész háza, valóságosan és átvitt értelemben is. A 2008-ban tervezett családi ház az építész halálára lett teljesen kész, így a Mester – textiltervezőművész feleségével – már nem költözhetett be oda. Az épület evolúcióját mutató vázlatok, az oszlopfejezetekről, felülvilágítóról, el nem készült zsalugáterekről, egyedi lábazati elemekről készített vázlatok arról tanúskodnak, hogy a Mester rendkívül fontosnak tartotta ezt az épületet, amely családi ház építészetének kiemelkedő, összegző darabja. Erhardt Gábor írása.
Barabássy Miklós mérnöki szemmel vizsgálta meg a korona szerkezetét, az egyes koronarészek technikai jellemzőit, igyekezve matematikai-természettudományi alapokra helyezni a korona korai történetének értelmezését. Tanulmányában megvizsgálta azt a kérdést, lehetett-e a korona egységesen készített mű, vagy az abroncs és a keresztpánt önálló tárgyként létezett, esetleg az alsó és a felső részt egymáshoz készítették-e.
Főépítészek – Csóka Balázzsal Terdik Bálint beszélgetett. Csóka Balázs 3 évig töltötte be Budajenő főépítészi tisztségét. Munkája több részből tevődött össze, a helyi építési szabályzat megalkotása mellett elkészült a Településképi Arculati Kézikönyv, illetve folyamatosan kapcsolatot kellett tartani az építeni szándékozókkal, megbízókkal és tervezőkkel. A szorosan vett hivatali munka mellett nagy feladat volt a település beruházásainak felügyelete, a felmerülő tervezési munkák elvégzése.
A Budajenői magtár – Egy műemlék új élete. Az épületet maga a felújítást tervező építész, Csóka Balázs mutatja be. A budajenői barokk magtár a skót bencés rend uradalmának részeként épült a 18. század végén. A felújítás során megújult a homlokzat, kialakítottak egy nagytermet, zarándokszállás került a 2. szintre. A magtár második emelete és a tetőtér kiállítótér lesz. A belsőben az új anyaghasználat következtében a régi és az új egyensúlya jött létre. A felújításnak köszönhetően a magtár kétszáz éves története folytatódik, és a jól megválasztott funkciónak köszönhetően remélhetőleg nemcsak a település, de a régió egyik fontos kulturális centrumává is válik.
A 2017-es Év háza pályázat fődíja azt bizonyítja, hogy szabad a trendtől eltérni. A balatonhenyei nyaralónál az építész, Dénes György azt az átmenetet igyekezett megragadni, mely arányaiban és anyaghasználatában a régmúlthoz kötődik, míg egyes részleteiben a mai kort tükrözi, egyensúlyt teremtve a kettő között. Henye megkapó atmoszférájának lényegét az évszázadok során szervesen nőtt jelleg adja. Ezt a folyamatot nem megtörni, hanem továbbszőni kívánta azzal, hogy az új funkciókat a meglévő alaprajzi rendszerben helyezte el, így az épület nem nőtte túl eredeti önmagát.
Erhardt Gábor írása az illeszkedésről igazi vitaindító lehet. A regionális illeszkedés kérdésének különleges aktualitást ad, hogy Magyarországon egy új szabályozás kötelezővé teszi egy építészeti útmutató (településképi arculati kézikönyv) elkészítését, illetve az ezen alapuló, szintén települési szintű értékvédelmi rendelet megfogalmazását és elfogadását. A megválaszolandó kérdés az, hogy van-e értelme ma Magyarországon építészeti illeszkedésről beszélni. Kell-e illeszkednie bármihez a megrendelő pénztárcáján kívül egy épületnek? Illetve van-e mihez illeszkedni ma a magyar vidéken?
Dénes Eszter és Kassai-Szoó Dominika az arculati kézikönyvek eredményeiről és a további feladatokról értekezik. Az arculati kézikönyv célja bemutatni a település építészeti karakterét (szépségeit, értékeit, egyediségét), inspirálni az építtetőket és a tervezőket, segíteni őket ajánlásokkal, jó példákkal. Szemléletformáló ereje azonban akkor lehet, ha az nyelvezetében és ábráiban közérthető, nem vész el a lényegtelen szakmai részletekben, grafikai megjelenésében igényes. Főépítészi útmutatással történő alkalmazása lényeges változást hozhat környezetünk alakításában. Ne feledjük, a ház haszna a gazdáé, a látvány azonban mindenkié!
Jánosi Jánossal, Turi Attilával és Terdik Bálinttal a TTT program első ütemének eredményeiről beszélgettünk. A magyar kormánytornatermek, tantermek és tanuszodák építését valósítja meg központi költségvetésből, típustervek alapján. Az alapterveket Turi Attila és Jánosi János dolgozta ki. Amit lehetett, kisebb tömegekre bontottak, hogy könnyebb legyen beleilleszteni az épületet különböző települési szövetekbe.
Az „építészeti Nobel-díjként” is aposztrofált Pritzker-díjat az idén a kilencvenéves indiai építész, BalkrishnaVithaldasDoshi nyerte el, aki minőségi, hiteles és a fenntarthatóságot szem előtt tartó építészettel járult hozzá országa fejlődéséhez.