Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építész 1935. november 20-án született, a róla elnevezett budapesti központot és archívumot születésének évfordulóján nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök a főváros XII. kerületében.
“Makovecz Imre a magyar szellem átmentéséért élt és dolgozott, ezt fejezte ki épületeivel, terveivel, írásaival, és erre tanított minket is: ön- és nemzetismeretre, az egymástól elszakított magyar közösségek, az ég és a föld összekapcsolásának tudományára” – fogalmazott a kormányfő a 2011-ben elhunyt alkotóra emlékezve.
Mint mondta, Makovecz Imre életműve annak a szellemiségnek a foglalata, amit ő a magyar nemzeti kultúra legmélyebb rétegeiből hozott fel és legtisztább formában állított elénk. Egyetlen dolgunk van: építsük, gondozzuk és kutassuk ezt a kivételes örökséget – hangsúlyozta Orbán Viktor hozzátéve, hogy a központnak a megnyitása, ezért ma egyetlen szóba is összefoglalható: folytatjuk!
“Több van itt egy múzeumnál, több van itt egy archívumnál” – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta: ma már egy olyan országban élünk, amely büszke nemzeti értékeire és nemzeti alkotóira; sokáig kellet erre várni. Mindannyian emlékszünk azokra az időkre – nem volt olyan rég -, amikor a magyar szellem megőrzése csak néhány elkötelezett ember, család és szervezet szélmalom harcát jelentette – tette hozzá.
A kormányfő rámutatott, ma már vannak intézmények, amelyeknek ez a dolguk: van – elsősorban Makovecz Imrének köszönhetően – köztestületként működő művészeti akadémia és van magyar értéktár. Ezek gondoskodnak róla, hogy a magyar nemzet legnagyobb alkotóinak tárgyi és szellemi hagyatékából semmi se vesszen el – hangsúlyozta.
A miniszterelnök kijelentette, Makovecz Imre életműve igenek és nemek határozott vonalvezetésű rendszere: “igen a nemzetre, igen a falura, igen a családra, igen a népi kultúrára; és nem arra a színtelen, szagtalan, szervetlen, a nemzetközi pénzvilág által vezérelt multikulturális műanyag világra, ami, ha hagynánk egy pillanat alatt körbevenne és magába olvasztana minket”.
A Városkúti úton álló családi házat Makovecz Imre a maga és felesége számára tervezte, 2011-ben, nem sokkal az építész halála előtt készült el – így oda már nem költözhetett be. Az épület mostantól egy többfunkciós szellemi műhely lesz, ahol Makovecz Imre hagyatékának nagy része is helyet kap.
A Makovecz Imre Alapítvány közreműködésével készülhetett el Makovecz Imre egykori dolgozószobájának rekonstrukciója – berendezve azt több eredeti, személyes tárggyal –, amelyet a központ látogatói is megtekinthetnek. Itt az építőművész íróasztala, könyvei, fogasra akasztott kabátja abban az állapotban tekinthető meg, ahogy a Kecske utcai irodájában utoljára hagyta, a rekonstrukciót a közvetlenül halála után készült teljes körű fotódokumentáció alapján készítették el.
Az emlékház előterében olyan találkozóhely kialakítása valósulhatott meg, ahol Makovecz Imre tisztelői, valamint a munkássága iránt érdeklődő közönség különböző művészeti programok által mélyebb bepillantást nyerhet Makovecz Imre alkotóművészetébe. A központ földszinti tereinek egyike könyvtárnak ad otthont.
A Magyar Művészeti Akadémia kiemelt feladataként kezeli a Makovecz Imre hagyatékáról való gondoskodást, életművének a jövő nemzedékkel való megismertetését, a Makovecz-hagyatékot képező ingó vagyontárgyak, különösen a szellemi hagyaték részét képező vagyoni elemek értő bemutatását.
A Makovecz Központ és Archívum célja az emlékállításon túl egyrészt az építészeti munkásság (tervrajzok, vázlatok, írások stb.) kutathatóvá tétele, másrészt ennek a szellemi hagyatéknak a továbbvitele. A házat 2018. januárjában nyitják meg a nagyközönség előtt.
szöveg: MTI / MMA
fotó: MMA / Szöllősi Mátyás
