Elhunyt Molnár V. József néplélek- és néprajzkutató, grafikusművész, művészettörténész. 1930. március 17-én született Cserhátpusztán, kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cég munkavezetője volt, akit 1944-ben az oroszok elhurcoltak málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a későbbi néprajzkutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával.
Marcaliba költözve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A Vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában álló nyomdában volt tanonc, emellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvégzett.
1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – mit sem sejtve a másnapi eseményekről – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, aminek vezetőségi tagja lett. A Március 15-e Kör később a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett. A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án letartoztatták és három év börtönbüntetésre ítélték, amelyből egy évet magánzárkában töltött. A börtönévek alatt eszmélt rá, hogy a természetes műveltségben egy-egy rajz a valóság összetett rétegeit idézi meg.
Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el, így belekerülhetett a művészeti életbe. Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakja barátjaként ismerkedett meg Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben volt első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Részt vett a szintén 1970-ben, az R-Klubban megrendezett R-kiállításon is, amelyen a nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. József) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt bemutatták műveiket.
Avantgárd képzőművészeti tevékenysége mellett a néprajzzal is mind mélyebben foglalkozott. Barátaival, Pap Gáborral és Végvári Józseffel missziót vállaltak fel a magyarság érdekében. Ők lettek népünk tanítómesterei, felvállalva a vándor szerzetesek és prédikátorok sorsát, és megalapozták a magyarság belső lélekképének tudományát. Végvári József a nyelvet, Pap Gábor az asztrálmitológiai szemléletet és a népi ornamentikát kutatta, míg Molnár V. József a népi gondolat egyetemességét, szokásoktól, szentektől, születéstől, haláltól, a Boldogasszony hétágú életfájától a lélek legmélyéig hatolva.
Hintalan László néprajzossal és Pap Gáborral 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. Előadásai országszerte nagyszámú hallgatóságot vonzottak, könyvei az általa megfogalmazott „szerves műveltség” fogalmát járták körbe több aspektusból.
Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ című könyvében gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium c. könyvéből megismerhetők az adott naptári napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv az évet kétféleképpen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Pap Gábor ösztönzésére foglalta össze elméleteit, melyet a Világ-virág – A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.
2012-ben Magyar Örökség díjat, 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját kapta meg. E díjban a magyar szellemi élet azon jeles művésze részesíthető, akinek kiemelkedő munkássága, életműve példa a nemzet felemelkedéséért, megmaradásáért végzett odaadó, önzetlen és a személyes bátorságot sem nélkülöző munkálkodásra.
Művei:
Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról, Örökség könyvműhely, 1998
Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere, Örökség Könyvműhely, 1998
Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma, Örökség könyvműhely, 1999
Hétboldogasszony, Főnix Könyvműhely “Múltat s Jövendőt” Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete, Örökség Könyvműhely, 2009
Valaki bennem tovább él…: Molnár V. József élete és hitvallása, Ős-Kép Kiadó, 2010
Az emberélet szentsége, Főnix Könyvműhely “Múltat s Jövendőt” Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
Örökség: Válogatott tanulmányok 1994-2011, Ős-Kép Kiadó, 2011.
Világ – virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere, Ős-Kép Kiadó, 2013
Örökség. Válogatott tanulmányok, 1994-2011; 2. bővített kiadás, Ős-kép Kiadó, 2013
A magyar lélek képe. Az emberi élet fordulói néphagyományunkban, Hun-idea Kiadó, 2014 (Magyarságtudományi füzetek)
A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Ős Kép Kiadó, 2014
Hétboldogasszony; Két Hollós, 2015 (Hazatalálás füzetek)
Szöveg: Erhardt Gábor (wikipédia alapján)
Fotó: mma.hu