Megjelent az Országépítő folyóirat 2023/4-es száma.
„Nekünk, annak a társaságnak, akik a szerves építészetet művelik, az a dolgunk, hogy az emlékezetet ne hagyjuk elveszni, a kultúra folytonosságát képesek legyünk fenntartani. Nem kis feladat ez, mindenáron csinálni kell, mert az amnézia iszonyatos erő, a manipulált emlékezetvesztés hallatlanul nagy.” Makovecz Imre
A Kós Károly Egyesülés december 13-án Országépítés címmel tart konferenciát. A meghívó zárómondata szerint a fókusz azon van, hogy sikerül-e a magyar építészeti kultúra jövőjét összekötni a múltjával.
A múltunk igen gazdag, a 20. században is számos olyan építőművészünk volt, akire méltán lehetünk büszkék. Csak a legnevesebbeket említve Kós, Medgyaszay és Makovecz világszínvonalon alkottak, és magyar építészetet műveltek.
Ez a cél a magyar építészet jövőjét illetően is. Helyhez kötődő, a közösségeket megszólítani és bevonni képes építőművészet, amely sajátos és összetéveszthetetlen, saját kérdéseinkre saját választ tud adni. A konferencián az a feladatunk, hogy − Csengey Dénes szavaival élve − ne a lehetséges, hanem a szükséges kiutakról beszéljünk!
Idei utolsó számunkban Turi Attila Szigetszentmiklóson átadott általános iskoláját mutatjuk be, amely az egyén és a közösség együttes erősítésének igényével épült. Folytatódik a Makovecz-épületek felújítását bemutató cikksorozatunk a mogyoródi Szent László-kilátó épületének bemutatásával. A kicsiny építmény története jó példa arra, hogy egy erős helyi közösség hogyan tud erőn felülinek tűnő célokat megfogalmazni és végrehajtani, valamint, hogy milyen fontos szerepe lehet ebben a jelentéssel bíró szerves építészetnek.
A századfordulón épült Graefl-kastély egy 21. századi ökologikus gazdaság és étterem központjaként újult meg, céljaiban pedig ugyanazt a közösségépítést szolgálja, mint a sorozatunkban korábban bemutatott kisebb gazdaságok, gyógynövénykertek.
Folytatódik a Budavári Királyi Palota történetét bemutató cikksorozatunk is. Erhardt Gábor tanulmányában a 20. század második felének korábban feltáratlan építéstörténetét mutatja be.
A Kós Károly építészetének nemzeti törekvéseit formáló hatásokat mutatja be Baldavári Eszter írása, amely Kós életművét Hamvas Béla szavaival zárja: „Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki.”
Előretekintve a 2024-es évre, az emelkedő költségek miatt kénytelenek vagyunk kis- mértékben emelni folyóiratunk árát, így januártól 1450 forintba kerül egy szám. Internetes felületünkön megtalálják karácsonyi előfizetési akciónkat, ahol akár ajándékként is megrendelhetik lapunkat szeretteik, ismerőseik számára. Köszönjük eddigi olvasóink kitartását is, és kérünk mindenkit, hogy előfizetése meghosszabbításával támogassa munkánkat!
A 2024-es Országépítő folyóirat előfizetése megrendelhető ITT.
