Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt kérdés, hogy a háziasszonyok a családi asztalra szánt zöldségeket, gyümölcsöket, valamint bizonyos tej- és hústermékeket a helyi piacon szerzik-e be.
Ma már a többség a nagyobb boltláncokban vagy hipermarketekben vásárol, a vevők egyharmada azonban friss áruért továbbra is hű maradt a piacokhoz és a vásárcsarnokokhoz. Nem véletlenül, hiszen piacon vásárolni összehasonlíthatatlanul jobb, személyes interakciókkal teli élmény. Az adott régió termelői zömmel hazai, friss idényárut kínálnak a látásból már ismert vevőnek a boltláncok nagyrészt import, a fél világon átutaztatott, személytelen árudömpingjével szemben. A tudatos vásárló mindezek mellett azt sem feledi, hogy a piacon való vásárlás jóval kisebb környezetterheléssel jár (gondoljunk csak a felesleges hulladékot képző csomagolásra, vagy a szállítással járó szennyezésekre), a hazai termelők jövedelemhez juttatása pedig mindannyiunk érdeke. Az egészségtudatos fogyasztó számára pedig nem mellékes, hogy a vizsgálatok tanúsága szerint az őstermelőktől származó piaci termények a legtöbb esetben vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabbak, zamatosabbak.
A csökkenő látogatottság ellenére mindezen előnyök egyértelműen a piacok fejlesztése és népszerűsítése mellett szólnak. Ennek azonban településarculati vonzata is van. Az utóbbi években számos állami pályázati lehetőség adódott új piac építésére és meglévők fejlesztésére, melyek célja a helyi termelők és alapanyagok támogatásán keresztül a gazdaság élénkítése volt, biztosítva a termelők és a lakosság folyamatos összekapcsolását. Nagyon sok település élt is ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor a megvalósult fejlesztések között sajnos igen kevés a településkép szempontjából kedvező, a közösség számára hasznos, jó példa… Jóval több a sokszor a pontozási rendszerben kimerülő, és sok kiskaput rejtő pályázati kiírásnak ugyan megfelelő, de „fejlesztésnek” a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető beavatkozás. Településképi szempontból biztosan nem…
Szöveg: Dénes Eszter
Fotó: Dénes György, Kedves Zsófia, Jandó Zsuzsa, Bujnovszky Tamás
A teljes szöveg olvasható a Országépítő folyóirat 2023/1-es számában, megrendelhető ITT.
