A magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért adták át idén is a Pro Architectura díjakat szerdán, az Országház Vadász termében.
Nehéz és felelősségteljes munka az építészeké, hiszen az ő alkotásaik nem néhány évre szólnak. Egy építészeti alkotás többet mond saját magánál, egy kor és a társadalom tükre is egyben – hangsúlyozta az elismeréseket átadó Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár a díjátadó előtt tartott beszédében.
Idén a díjra valamely jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti vagy belsőépítészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységgel, valamint az építészeti közéletben és oktatásban, tervezésben és tervpályázatok területén elért kiváló eredményekkel lehetett pályázni, de kitüntettek egy kiemelkedő építészeti alkotás megvalósításában közreműködő építtetőt és egy kivitelezőt is.
Idén két, a Kós Károly Egyesüléshez kötődő építész volt a díjazottak között, illetve Budakalász Önkormányzata.
Csóka Balázs a Budajenőn álló, XVIII. század végén épült, a Skót Bencés rend uradalmához tartozó késő barokk magtár épület megmaradt részének közösségi épületté való alakításáért vehetett át kitüntetést.
Erhardt Gábor a mádi Rákóczi-Aspremont kúria műemléki védettségű épületének felújításáért, valamint egy borászat és egy vendégház kialakításáért kapott díjat.
Pro Architectura díjban részesült Budakalász Város Önkormányzata is, amely építészeti útmutatót dolgozott ki a pilisi építészeti értékek megőrzésére.
Az alábbiakban a fent említett díjazottak laudációit olvashatják:
Csóka Balázs
Budajenő, Műemlék magtár felújítása, Rendezvénytér, ifjúsági- és zarándokszállás kialakítása
A XVIII. század végén a Skót Bencés rend uradalmához tartozó késő barokk magtár épület megmaradt része évtizedek óta masszív türelemmel várta sorsa jobbra fordulását. Budajenő polgárai úgy döntöttek, hogy állami támogatással és önerőből három év munkájával közösségi épületté alakítják a műemlék épületet. Mind a tervezési program kialakítása, mind az épület revitalizálása példaértékű. Az új követelményeknek való megfelelés illeszkedését leginkább a szervesen az épület hátsó oromzatához simuló lift torony példázza. A múlt iránti tisztelet, a mai használatot szolgáló innovatív megoldások a település kulturális értékét emelő épületet eredményeztek. A terek, felületek megmunkálása, a részletek kiképzése az épület történetével, új funkciójával adekvált, a belső berendezés puritán, elegáns megformálása összhangban van az épülettel. A tervező, Csóka Balázs főépítészként jól ismerte a települést, annak közösségét, a tervezésben, a kivitelezés szervezésben nyújtott aktív közreműködése és a teremtő alázattal jellemezhető hozzáállása példaértékű épület megújítást eredményezett.
Turi Attila laudációja
Erhardt Gábor
Rákóczi-Aspremont kúria felújítása, Mád
Mád és Tokaj-Hegyalja egyik legjelentősebb történelmi épülete két kisebb kúriaként keletkezett feltehetően az 1600-as évek végén, melyeket a következő évszázadban összeépítettek, és emeletet húztak rá. Így alakult ki a kúria ma is látható épülettömege, mely az utóbbi évtizedek pusztításai, elhanyagoltsága ellenére is nagyrészt megtartotta eredeti adottságait. A műemléki kutatások eredményeinek ismeretében az építész felelőssége volt, hogy döntsön a felújításról, a bemutatandó korszakok meghatározásáról.
Erhardt Gábor jó döntéseket hozott, az épület eredeti térstruktúráját megtartva hozott létre jól használható iroda, bemutató és szállásépületet. A számtalan boltozott térből csak kettőt osztottak fel mosdóknak, és a térsoron kívül sok eredeti részletet is sikerült megmenteni: a barokk ajtókat és az ablakok egy részét, a meglévő faragott kő nyíláskereteket, a széles hajópadlót és a lépcső fagerendáit, az egykori reneszánsz kemence maradványát, a borház kő padlóját, a korábbi konyhák nyerstégla boltozatát, néhány régi kályhát. Különösen izgalmassá teszi a belső tereket az egykori falfestések korszakainak megmutatása, az idősíkokat váltogatva láthatók a három-négy festett réteg színei és mintái, a jelen pillanatába sűrítve az épület letűnt évszádainak lenyomatait.
Múlt és korszerűség, hagyomány és elgondolkodtató időutazás jelenik meg egyszerre ebben a sikeres műemlék rekonstrukcióban.
Budakalász
Kistérségi összefogás az arculati kézikönyvek készítésére
Budakalász városa 2016-ban kezdeményezte a Pilisi Építészeti Útmutató összeállítását, melyhez korábban példa nélküli térségi összefogást hívott életre. A város szervezésében 2016. februárjában került megrendezésre az I. Pilisi Konferencia, 21 pilisi település, köztük Visegrád részvétele mellett. Budakalász gesztorálásával közös üggyé vált egy olyan hiánypótló építészeti útmutató megvalósítása, mely a pilisi építészeti értékek megőrzése mellett sorvezetőként szolgál az építeni, felújítani szándékozóknak. Az Arculati Kézkönyvek készítéséről kinyilvánított kormányzati szándék megjelenése után a város folytatta a térségi összefogás szervezését a magas szintű, a térség egységét és sajátos értékeit bemutató kézikönyv elkészítésének érdekében, így további konferenciákat, a térség polgármestereinek és főépítészeinek szakmai konzultációt szervezett. A budakalászi tervezőcsapat (Dénes Eszter, Dénes György, Kassai-Szoó Dominika, Kedves Zsófia, Lukács Péter) által kidolgozott, a Pilisre nézve egységes fejezet, valamint az alapelveket bemutató munkarészt, a város valamennyi, az összefogásban résztvevő település számára átadott további felhasználásra. . A budakalászi kézikönyv szerkesztésekor a tervezőcsapat igyekezett egy olyan „brandet” megalkotni, mely a későbbiek során – az általános érvényű elveket, a közös történelmi, kulturális múltra, a nemzetiségekre vonatkozó tartalmakat és a jó példákat illetően – könnyen alkalmazható a Pilis többi településére. A 2018. márciusában rendezett harmadik Pilisi konferencia témája a térség további együttműködése volt, kitekintve a Pilisi tájra, a benne rejlő lehetőségekre, különböző turisztikai potenciálokra, valamint a TAK gyermekek környezeti nevelésében elfoglalt szerepére.
Egy térség közösségének ereje a közös gondolkodásban és a tudás megosztásában rejlik, melyhez a már eddig is gyümölcsöző, és remélhetőleg még hosszú ideig fennmaradó, Budakalász által életre hívott Pilisi térségi összefogás kiváló színtér.
A budajenői magtár épülete az Országépítő 2018/1. számában, míg a mádi Rákóczi-Aspremont kúria felújítása a 2015/2. számban került bemutatásra.
forrás: kormány.hu
fotó: Botár Gergely András / kormany.hu, Kedves Zsófia, Szántó Tamás