Többször hangsúlyoztad Makó meghatározó mezővárosi karakterét. A város támogatja a településképre odafigyelő felújításokat?
Erre van nekünk egy kidolgozott rendeletünk, szerencsére a testület ezt eddig támogatta. Természetesen testületi döntéseket kell hozni az odaítélt pénzekről, a főépítész csak javaslatot tehet. Minden évben kiírunk egy pályázatot a homlokzat- felújítások támogatására. Az mindig számít, hogy maximum 3-4 millióig mindenki kaphat támogatást. Ehhez viszont be kell adni egy előzetes igényt, tervet. Le kell írni, hogy mit szeretne, egy kis költségvetést beadni, és amikor megkapta a támogatást, akkor kell a terveket kidolgozni. Én mondom meg, hogy milyen kiviteli terv kell, hogy nekem elég egy homlokzati metszet vagy egy vakolatdísz, esővíz- elvezetés. Azt se szeretnénk, hogy azelőtt többletterhet rójunk az emberekre, mielőtt biztos a támogatás. Amikor elkészült, akkor mindig kimegyünk megnézni, hogy hogyan készült el. Rengeteg helyszíni bejárásom van Makón, ezáltal megismerhettem egy harmincezres várost. Nem ugyanaz, amikor sétálsz az utcán, mint ha valaki odakerül egy új helyre, és nézegeti a képeket meg a rendezési tervet.
…
Mennyire gondolod máshol is felhasználható mintának makói főépítészi tevékenységedet?
Szerintem Makó működőképes modellt ad a főépítészi munkára. Csenger egyedi eset. Mindig azt szoktam mondani, hogy egy kivételes lehetőség volt az életemben, de Makó működőképes főépítészi modell. Ha ezt így gondolja a miniszter is, akkor ezt nekik támogatniuk kell. Esetleg még finanszírozni is lehetne a főépítész juttatását, bérét. Egy időben volt erről szó, de ezt nem feltétlenül tudja egy város kigazdálkodni. Településméret kérdése. Meg lehetne húzni egy határt, hogy egy húszezer főnyi városnak vagy megyei jogú városnak kell bírnia, de el tudom képzelni, hogy egy kétezer fős falu vagy nagyközség nem tudja megoldani, nekik segíteni kell.
Szépen együtt kell állniuk a csillagoknak egy ilyen sztorihoz, hogy úgy működjön, mint Makón.
Hiába van meg a főépítészed és egy műszakisod, ha a polgármester nem áll melléd, hiába van a polgármester és a főépítész, ha a műszaki osztály nem támogatja. Makón jól álltak a csillagok. Ebből példát lehetne mutatni arra, hogy hasonló jellegű településeken így is lehet működni. A megyeszékhelyen, nagyobb városokban pedig, azt gondolom, hogy már nem egy főépítész kellene. Kell egy olyan főépítészi iroda, ahol van ugyan főépítész, de vele majdnem egyenrangúan még egy-egy területekért felelős ember is, aki leül veled beszélgetni. Mert a főépítész nem fog egy Székesfehérvár méretű helyen a kilincselőkkel egyeztetni. Nem is ér rá. De ha kiépít egy olyan főépítészi irodát, amelyben ezek a felelősök megvannak, akkor szerintem működne a dolog. Ehhez sok millió forint kell, amit központilag lehetne finanszírozni.
…
Pedig fontos lenne koordinálni, érvényesíteni a város érdekeit is.
Ott nem tartunk, mint Ausztriában és Németországban, hogy azért nem minden a pénz. Valószínűleg sok mindent át kéne gondolni. Egy rendezésiterv- módosítás átfutási ideje még mindig nagyon hosszú. Miért nem mondhatja azt egy kisebb létszámú település főépítésze, hogy egy bizonyos területnagyságig a módosítás a saját kezében van? Legfeljebb elküldené az állami főépítésznek véleményezni. És ha átlépek egy léptéket, akkor már mondjuk kellene a területi főépítész vagy akár az országos főépítész. Erre fel kéne állítani egy eljárásrendet. Ma tulajdonképpen a legkisebb településre is ugyanaz vonatkozik, mint Budapestre. Nincs különbség település és település között, pedig ég és föld, hogy mit lehetne ebből kihozni. Ki kell találni ennek a lépcsős szerkezetét. Rengeteg jó szakember van az országban, be lehetne őket vonni bizonyos munkákba. Valahogy minél egyszerűbb és bürokráciamentes rendszert kéne kidolgozni. Azt gondolom, ezzel talán meg lehetne gyorsítani egy település fejlődését. Egy csomó helyen a pályázatok azért mennek el, mert nem készül el a rendezési terv módosítása. Kell, hogy valami szabadsága legyen a főépítésznek. Persze azt is meg kell határozni, hogy mi a szabadság határa − biztosan nem a csillagos ég. Én azt gondolom, hogy minden embernek vállalnia kell a felelősséget a munkájáért, de cserébe ennek teret is kell adni. Nagyon remélem, hogy az új minisztériumban talán ezzel is tudnak foglalkozni. Talán összehívják egyszer megyénként a főépítészeket, lehetne egy kis konferencia a főépítészi feladatokról, lehetőségekről. A kamara is jó dolog, de erősíteni kellene a főépítészek szervezeteit is. Egy ilyen fórumon tudnék beszélni a hétköznapi főépítészségről. A skiccpauszosról. Bár nem biztos, hogy mindenki tudja, mi az a skiccpausz…
szöveg: Terdik Bálint
fotó: Csernyus Lőrinc
A cikk teljes szövege az Országépítő folyóirat 2022/4-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
