A Pesti Vigadó második alkalommal fogadja be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ nagyszabású kiállítását. 2022-ben a 150 éves magyar műemlékvédelemről emlékezett meg tárlatán a MÉM MDK, az idei évben pedig a 150 éves Budapest születésnapja alkalmából gyűjteményük meg nem valósult tervanyagait mutatják be. Kovács Dániel muzeológus, a Sosemvolt Budapest… kiállítás kurátorának elmondása szerint a MÉM MDK munkatársai két évet dolgoztak a kiállításra került anyagok összeállításán, mire a kezdetben kiválasztott nyolcszáz műtárgyat leszűkítették arra a százhetvenre, amely megtekinthető a Vigadóban, tizenöt további, magángyűjteményből származó műtárgy társaságában. Műtárgyat említünk, mivel nem csupán eredeti tervek és rajzok láthatók a Vigadó termeiben, hanem reprodukciók (amennyiben az eredeti tervlap nem állt rendelkezésre vagy egyéb okból nem bemutatható), és építészeti makettek is.
A kiállítás földszinti szintjén mindössze egy installáció kapott helyet. Itt érdemes megemlíteni a fenntarthatóság szempontját, melynek jegyében az idei kiállítás a már említett 2022-es anyag bemutatására is szolgáló, a Focus Design & Development által tervezett moduláris keretrendszert használja ismét. A földszinti installáció egy párhuzamos valóságbéli utazásra invitálja a látogatót: a sokszögű térbe belépő néző ugyanis Gregersen Hugó Deák térre tervezett felhőkarcolójának kilátó szintjén találja magát. Ebből a kilátópontból először a mai Budapest panorámaképét tekintheti meg, majd hirtelen váltással a megszokott sziluettben itt-ott szokatlan elemek tűnnek fel: a kiállítási anyag részét képező, meg nem valósult toronyházak és hidak jelennek meg tervezett helyükön a vizualizációban.
A kiállítás alsó szintjének előterében rövid összefoglalást kap a látogató azzal kapcsolatban, milyen építészeti tervtípusok léteznek egyáltalán: a hallgatói tervektől a koncepción és pályázati terveken át a kiviteli tervekig, ezzel is rávilágítva arra, hogy az építészek által készített rajzok jókora hányadának nem megvalósult épület a végeredménye. Az alsó szinti kiállítótér hangulatában is igyekszik közelebb vinni az építészeti tervezés világához a látogatót, a skiccpausz módjára tekeredő pausz elemekkel, a tervtároló fiókokkal, a különböző anyaghasználatú makettek bemutatásával. A kiállított anyagok tematikusan vannak csoportosítva, az egyes témák jellemzően arról szólnak, hogy az adott tervek megszületését milyen tényezők hívták életre vagy éppen akadályozták meg megvalósulásukat. Ilyen hívószavak például a divat és a művészet, egy egy tervanyag elkészítésének mozgatórugójaként, a pályázati tervek, ahol legjobb esetben is csak egy valósul meg a számos jó minőségű pályaműből, vagy a politika és történelem, mint a megvalósulás gátja. A bemutatott tervek a hazai építészek egészen széles körét ölelik fel, Ybl Miklóstól és Hauszmann Alajostól Árkayn, Gregersenen és a Kismarty-Lechner családon át egészen Callmeyer Ferencig, Reimholz Péterig vagy a Paradigma Ariadnéig.
A kiállított terveket böngészve – melyek között túlsúlyban vannak az eredeti tervlapok – meglepődve csodálkozhatunk rá, hogy akár már évtizedekkel ezelőtt is napirenden voltak olyan tervezési feladatok, melyek napjainkban is aktuálisak, vagy a közelmúltban valósultak meg valamilyen formában – mint a Karmelita kolostor felújítása a Miniszterelnökség számára, a Magyar Építészeti Múzeum terve, vagy Tálos Gyula szemet gyönyörködtető Néprajzi Múzeum terve. Ami összeköti a bemutatott anyagokat – azon túl, hogy nem valósultak meg –, a kézi rajz szépsége. A mai publikációs tervek sterilitásának világában felüdülést jelent ezeknek a kézzel készült terveknek a kidolgozottsága, igényessége, sokfélesége: az akvarelltől a szén, pasztell és ceruzarajzokon át a montázs- és kollázs technika alkalmazásáig, és akkor a kézzel készült maketteket még nem említettük.
A kiállítást végigjárva nem egy „alternatív Budapest” képével ismerkedünk meg, amilyen lehetett volna a főváros, ha a bemutatott tervek megépültek volna – hiszen egy-egy épületre akár több verziót is látunk. Közelebb kerülünk viszont a Budapest képét alakító vagy alakítani vágyó tervezőkhöz, megismerve az ízlésüket, elképzeléseiket, álmaikat.
A kiállítás megnyitójára 2023. november 15-én, 18 órakor került sor.
Az eseményen köszöntőt mondott: dr. Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója; Erő Zoltán, Budapest főépítésze; Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész, valamint Turi Attila, a MMA elnöke, Kossuth- és Ybl-díjas építész.
A kiállítás kurátora: Kovács Dániel.
A kiállítás megtekinthető: Pesti Vigadó, 2023. november 16. és 2024. február 11. között.
Szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
Fotók: MMA
