Bevezető
Miért vállaltam a Mester filozófiai világlátása, hite, összművészete mentén lehetséges Makovecz-építészet és forrásai felvázolását? Mert e megközelítés eddig inkább fehérfolt volt. Évtizedek óta publikálok képzőművészetről és építészetről, legtöbbször külön-külön. A műfajokra, funkciókra szorítkozó szétválasztás a teljességet látó Mester házaira, iskolájára vonatkozóan nem lehetséges. Egybefogva sikerült munkáiról több – remélem –, a tevékenységéhez méltó írást közölnöm. Makovecz Imre tíz éve itt hagyott minket. Azóta készülhetett volna – a kronologikusnál többet adó – munkásságában manifesztálódó filozófia mélységű teljességképét tisztelő nagymonográfia. Ez nem vált valóra.
Most, az évfordulón ilyen szemléletű emlékező írás megtisztelő feladatára kért fel Dévényi Sándor. Hiteles szerző vagyok ehhez? Válaszként a munkáimra figyelő Mester emlékével szeretném e dolgozatot indítani. Tanítványa a 70-es években, a BME-n tartott fakultatív óráin, majd az Iparművészeti továbbképzőjének keretei között lettem. Lenyűgözött impulzív személyisége, amivel – a hivatalos tanmenet szűkebb keretein túllépve – „teljes világot” tárt elénk. Gerle János barátsága mentén még személyesebb közelségbe kerültünk. Különféle munkaállomásaimon mindig számíthattam bölcs, támogató gesztusaira, mindig egyenes, de építő szándékú véleményére. A 70-es évek végén a Szondi-teszt analógiájaként kidolgozott Építészeti ösztön-tesztem az ő antropomorf építészeti koncepciójából indult ki. E képi analógia installációjának kurátora a Bercsényiben Rudolf Mihály lett. 82-ben Gerle Jánossal a Budapest Galériában szerveztük meg az Építészeti tendenciák Magyarországon megakiállítást, teret adva ott a kirekesztett organikus építészetnek. Mellénk állt a Mester, amikor a szakma hivatalosai kiátkozták a tárlatot. Majd, amikor a 90-es években végre megjelenhetett az Építőáldozat című, a magyar szecesszió építészeti szimbólumait feltáró könyvem, a Mester ismét visszavágott a fanyalgóknak. A kritikusoknak fájt, hogy igazoltam a századforduló építészete és az organikus program közös szellemét.
A teljes szöveg az Országépítő folyóirat 2022/1-es számában olvasható. A lap beszerezhető ITT.
