2021. június 10-én délután, az óbudai Kobuci kertben került sor a Szubjektív Makovecz Jegyzetek című kötet bemutatójára. A könyv eredetileg a 2020-ra tervezett Hello Wood Építész Mustra építészeti alkotótáborának egyetemi oktatási segédanyagaként készült, a Makovecz Imre Alapítvány támogatásával jelent meg.
A kerekasztal beszélgetést Pozsár Péter építész (a Hello Wood társalapítója) vezette. A szerzők közül jelen volt Beke Márton művelődésszervező (Közös Pontok), Haba Péter művészettörténész (MOME), Fekete Nóra építész (Hello Wood), Smiló Dávid építész (Paradigma Ariadné), illetve Csernyus Lőrinc építész (Makovecz Imre Alapítvány).
Pozsár Péter bevezetőjében elmondta, hogy az alkotótáboruk témájául olyan, az építészeti közéletben meghatározó témát szerettek volna választani, melynek megismerése a későbbiekben támpontot jelent a résztvevő hallgatók számára. Makovecz Imre munkássága, illetve az organikus építészet egyrészt megkerülhetetlen jelenség a magyar építészetben, valamint Makovecz Imre (1935-2011) halálának közeledő tizedik évfordulója aktualitást is adott a téma feldolgozásának. A kötet megalkotása során egy olyan szerzői közösség jött létre, akik eltérő szemléletmóddal, több irányból megközelítve tudták vizsgálni a témát. A kötet lexikonként, fontos kulcsszavak mentén ad ízelítőt a Makovecz-i életművet meghatározó gondolatokból. A szubjektivitás egyszerre utal a szerzők szószedetekhez való viszonyulására, s arra, hogy egy-egy leírás nem teljes, hanem – szándéka szerint – az olvasót a kérdés tovább-gondolására készteti.
A beszélgetés első felében a kötet alkotói arról beszéltek, nekik személy szerint miért volt fontos a munkában való részvétel. Csernyus Lőrinc, Makovecz Imre tanítványa elmondta, hogy Makovecz Imre számára természetes volt a fiatalokkal való azonosulás, a velük való közös munka. Úgy gondolja, hogy a most megjelent könyv, formátumából adódóan alkalmas a fiatalok megszólítására, az oktatásba való bekerülésével és az angol nyelvű verzió létrejöttével pedig még szélesebb réteg számára jelenthet belépőt a Makovecz-i életmű megismeréséhez. Fekete Nóra a kötet feldolgozása során az életművet megalapozó gondolatiság fő fogalmaival ismerkedett meg, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a gondolatok ma is újszerűnek mondhatók, aktuálisak és inspirálók. Beke Márton elmondta, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek reformkereső népművelőinek és Makovecz Imre találkozásának köszönhető a közösségfejlesztő szakma mai formájában való létrejötte (az említett népművelők egyike volt a megszólaló édesapja, Beke Pál is). Felidézte, hogy Makovecz akkori munkásságával megelőzte a korát: párhuzamot vont a faluházak akkori tervezési metódusa és a mai közösségi tervezés, a Visegrádi építőtáborok és a Hello Wood építőtáborai között, legfontosabb relevanciaként pedig azt emelte ki, hogy Makovecz tanította meg, hogyan lehet szervesíteni egy-egy helyi közösség igényeit az építészeti tervezéssel. Smiló Dávid fontosnak tartja, hogy Makovecz Imre mintaként állítható azok elé az építészhallgatók elé, akik valamilyen okból nem tudnak vagy akarnak azonosulni az őket körülvevő építészettel és építészekkel, ahogyan a maga korában Makovecz is Rudolf Steinerben, Frank Lloyd Wrightban és Kós Károlyban találta meg a mesterét. Szintén példaértékűnek tartja, hogy Makovecz azon kevés magyar építészek közé tartozik, akiknek sikerült a nemzetközi építészeti porondon is hírnevet szerezni. Haba Péter azt emelte ki, hogy a kötet készítőinek a korábbiaktól eltérő megközelítése új korszakot indított el az életmű értelmezésében. Ám a legfőbb cél mégsem az újszerű megközelítés volt, hanem a nyitottság minden olvasó irányába – a Makovecz Imre munkásságát régóta követőktől a fiatalokig, akik csak most ismerkednek a témával.
A könyv szerethetőségének a már említett szempontok mellett fontos része annak megjelenése is: ez Szőke Gergelynek köszönhető, aki igyekezett olyan karaktert adni a kötetnek, ami a feldolgozott korszakot idézi. A szándék sikerét Csernyus Lőrinc is megerősítette, felidézve a Bercsényi 28-30 által egykor kiadott könyvekkel való hasonlóságot.
A beszélgetés második részében a résztvevők kiemeltek egy-egy, a kötetben szereplő szócikket, ám annak ismertetése helyett a témához való szubjektív viszonyulásukról meséltek – az olvasás általi ismeretszerzés örömét meghagyva a hallgatóságnak. Kedvcsinálóként olyan témák kerültek szóba, mint a Minimáltér pályázat, a Mozgásforma-vizsgálatok, az Álarc nélküli bál, a „Nyitott ház kollégium”, kultúrházak és faluházak, valamint mindezek egymással való összefüggése.
IMPRESSZUM
Szerzők:
Beke Márton, Fekete Nóra, Haba Péter, Masznyik Csaba, Smiló Dávid
Előszó: Wesselényi-Garay Andor
Koncepció:
Pozsár Péter,
Wesselényi-Garay Andor
Grafikai tervezés:
Szőke Gergely
Felelős kiadó:
HELLO WOOD Kft.
Szerkesztés:
Fekete Nóra,
Mihály Kamilla
Korrektúra:
Farkas Anita
Nyomdai munkálatok:
BPZines
Hello Wood Board:
Huszár András, Pozsár Péter, Ráday Dávid, Tóth Krisztián
Fotók: Darab Zsuzsa
A kiadvány a Makovecz Imre Alapítvány támogatásával valósult meg.
Képek forrása: Hello Wood, fotó: Szécsi Noémi
