Az Épített Környezet Szakbizottság Bodonyi Csaba DLA és az akkori elnök dr. Roósz András kezdeményezésére alakult a Miskolci Akadémiai Bizottság keretein belül 2018-ban. Szakbizottságunk azóta évente a novemberi tudomány hónapja alkalmából konferenciát szervez, más munkabizottsági – Építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti, településmérnöki-építészeti, tájépítészeti-közterületi, valamint műemléki, építészettörténeti és régészeti – műhelykonferenciák mellett.
A 2020-as emlékévben szerettük volna megrendezni a Trianon 100 emlékülést, azonban a világjárvány okozta nehézségekre nem voltunk felkészülve, így 2021. november 29-ére tolódott ez az alkalom. A trianoni, jubileumi emlékév kapcsán a leszakadt határon túli építészet bemutatása volt a célunk. Hogy a bemutatás visszatekintő, vagy kortárs jellegű legyen, azt az előadók belátására bíztuk. A rendezvényt e sorok írója szervezte, a házigazda Rudolf Mihály DLA volt.
A konferenciára négy régió építészeit sikerült meghívni, akik nagyon gazdag anyagot tártak elénk. Az emlékülést Bodonyi Csaba DLA nyitotta meg.
Felvidékről hárman érkeztek. Kassáról Prof. Pásztor Péter DLA Kelet-Szlovákia ezredfordulós élő építészetéről adott elő, főleg irodája széleskörű munkájának bemutatásával. Krcho János PhD építész és művészettörténész II. Rákóczi Ferenc Nagyfejedelem szülőhelyéről, a borsi kastély építéstörténetéről mesélt, amely munkában történészként vett részt. Sekan János PhD a rövid életű, ám annál hatalmasabb kassai vár történetéről és annak mai hasznosításáról, bemutathatóságáról vetített terveket, korabeli metszeteket, fotókat, elméleti rekonstrukciós vázlatokat.
Kárpátaljáról Szarvas Péter építész jött el hozzánk, aki Ungvár 100 évvel ezelőtt kezdődő nagy kiépítéséről tartott előadást, hiszen az akkor alakult Csehszlovákia legkeletibb nyúlványában ezt a várost szemelték ki, mint a terület leendő központját. Munkácshoz képest Ungvár jóval közelebb van Prágához. A hatalmas városépítészeti megalapozottságú fejlesztés-sor vége a II. világháború volt. Onnantól kezdve a téri környezet hanyatlása volt megfigyelhető, hisz Moszkvától, s most Kijevtől is igen távol esik a hely.
Erdélyből négy előadó jött Miskolcra, az ötödik online tartotta meg vetítését. Bogos Ernő Szépvíz fejlesztéséről beszélt „A falukép metamorfózisa” című előadásában. Köllő Miklós „Örökségvédelemmel kezdődő tradinnováció és ökoregionális építészet” címmel a hagyományos technikák „megtalálásával,” újszerű formálás mellett, a település és tájhasználat léptékének megtartására hívta fel a figyelmet. Figyelemre méltó, hogy a látszólagos lemaradás hogy adhat előnyt egy-egy régiónak a mai világ pörgésében. Esztány Győző a székelyföldi csűrök újrahasznosításáról beszélt, ami megfontolandó lenne vidékünkön is. Zakariás Attila „Kísérlet a gyimesvölgyi népi faépítészet értékeinek megmentésére” című szenvedélyes előadásából megtudhattuk, hogy az örökségvédelmet úgy is lehet értelmezni, hogy az örökség nem védelemre szorul, hanem folytatásra. Márton Ildikó „Élet az Életbe” című vetítésén a Homoródmenti faluképvédelem lehetőségeiről és lehetetlenségeiről hallhattunk.
Délvidék esetében Tóth Vilmos Magyarkanizsáról – betegsége miatt – nem tudott eljönni, azonban topolyai születésű, jelenleg Miskolcon élő kolléganőnk Lovra Éva – a műemlékvédelmi munkabizottságunk tagja – így egyedül tartotta meg előadását „Vajdaság építészete és városépítészete” címmel.
A rendezvényhez tartozott egy páros kiállítás Élő építészet ’48 címmel az építészek házában, a Kós-házban, ahol a Magyar Művészeti Akadémia két tagja: Dévényi Sándor DLA a Nemzet Művésze és Pásztor Péter DLA munkáit ismerhettük meg.
Molnár Katalin építész, szervező
A közeljövőben honlapunkon a teljesség igényével szeretnénk megosztani az előadásokról készült filmfelvételeket.