A Magyar Építőművészek Szövetsége Elnöksége Csóka Balázs építésznek ítélte oda idén a Vedres György díjat a Budajenői Általános Iskola műemlék felújításáért.
Az Iskolaépület építése a történeti adatok alapján a 18. század első felére valószínűsíthető. A skót bencés rendházi uradalom nagyszabású gazdasági központjának kiépítése mellett a Kastély is ekkor épülhetett. Az 1782-1785 közötti I. Katonai felmérés már ábrázol egy uradalmi központot, és a Kastély téglalap épülete azonosítható.
Az adatok szerint 1723-ban már állt egy gazdasági épület, amit a Muslayak használtak és ebben az évben átadták a skót bencéseknek. Beköltözésük után a skót bencések az épületet felújították, „megszépítették” és bővíthették a mai épülettel azonos szélességű barokk épületté, kőkeretes ablakokkal. 1823-34-ben nagyszabású építkezésbe kezdtek, ekkor bővítették az épületet az emelettel és a jelenlegi tetőszerkezettel. Ekkor alakult ki a jelenlegi koraklasszicista stílusú, falpillérekkel tagolt főhomlokzatú rendház.
1882-ben a skót bencés apátok távoztak Magyarországról és a Kastélyt a birtokkal együtt a Vallásalaphoz csatolták, Telkii Apátság Kincstár Alapítvány néven. 1947-ben a Kastélyt és melléképületeit, és a hozzá tartozó parkot a Vallás- és Közoktatási Minisztérium kapta meg iskola céljára.
1994-ben az ingatlan Budajenő Községi Önkormányzathoz került általános iskola és plébánosi lakás céljából. Az 1998. évi felújítás során a nyugati szárnyban a plébánosi lakást megszüntették, azóta az egész épület iskolaként működik.
2017 évben egy energetika pályázat adott lehetőséget a homlokzat felújítására, a korábbi felújítások során gyenge minőségben elkészült nyílászárók cseréjére, a épület festésére.
Mivel az épület több ütemben épült, így a nyílászárók beépítése is építési koronként eltérő volt. Fontos, a mai építési kultúrában érdekes részlet, hogy az ablakok körül minden régi nyílásnál kőkeret készült -mivel az egy ilyen rangú épületnél természetes volt- azonban ezek a kőkeretek a legtöbb esetben vakoltak, kis részben festettek voltak. Kőszerűségüket sehol nem tartották fontosnak megmutatni. Összességében 5 beépítési módra (és azok néhány alverziójára) készült a nyílászáró konszignáció.
Izgalmas, az egykor volt mesterek tudásáról elképesztő mélységeket feltáró munka volt a mai, egyen keresztmetszettel dolgozó világban egy ilyen konszignáció és homlokzati terv elkészítése. A műemlékvédelmi egyeztetéseken (műemlék felügyelő: Klaniczay Péter) az ablakszárnyak profiljának keresztmetszeti millimétereiről, a műemlék üveg távtartójának a színéről, a vasalatok rögzítő csavarjának fejkialakításáról folytak az egyeztetések.
A leírások Szekér György művészettörténész kutatási anyagának felhasználásával készültek.
A fotókat Kedves Zsófia, Szabó Tamás és Csóka Balázs készítették.
További érdekes részletek: https://csokabalazs.blogstar.hu/2018/06/05/vedres-gyorgy-dij-a-budajenoi-altalanos-iskola-felujitasaert/53625/
