Zubreczki Dávid neve azok számára is ismerősen csenghet, akik nem kimondottan érdeklődnek az építészeti-szakmai publikációk iránt, ám kíváncsiak saját szűkebben-tágabban vett épített környezetük történetére. A magát „építészeti mesemondóként” definiáló, egyébként tájgazdálkodási mérnök végzettségű szerző blogbejegyzésekben, cikkekben, beszélgetésekben, városi sétákon mesél az építészetről és az emberekről, akik élővé teszik azt.
A Templomséták a Dunakanyarban Zubreczki Dávid második könyve, első kötetében a budapesti szakrális épületeket járta körül. A templomok, mint téma, építészettörténeti szempontból magától értetődő választás. Egy-egy település templomai rengeteget elmondanak a település koráról, lakóiról, annak társadalmi és gazdasági berendezkedéséről, az építés korának építési technikáiról, építészeti felfogásáról, művészetéről. Egy templom nem csupán szakrális építmény, hanem egy-egy közösség történetének és identitásának fontos hordozója is.
Amint azt a szerző is említi bevezetőjében, a Dunakanyar térsége különösen gazdag gyűjtőhelye történelmünk lenyomatainak, hiszen az államalapítást követően itt alakultak ki az első uralkodói és egyházi központok. Ám nemcsak ez az oka annak, hogy Zubreczki a régióba invitálja az olvasót – az épített értékek mellett a természet szépségéit is legalább ilyen fontosnak tartja. Különösen szimpatikus, hogy a szerző arra bíztatja az olvasót, hogy ha lehet, akkor az autót letéve, szelídebb közlekedési módokon látogassa meg az épületeket, így lehetősége nyílik a táj befogadására is.
A kötet a bemutatott 157 templomot (értsünk ezek alatt a középkori romoktól a kápolnákon és plébániatemplomokon át a székesegyházakig különféle szakrális építményeket minden korból – kitekintve egy dzsámira és két zsinagógára is) 13 sétaútvonalra, két hosszabb kirándulásra és egy kerékpártúrára fűzi fel. A séták jellemzően egy-egy települést vagy településrészt (pl. Esztergom, Visegrád vagy a Szentendrei Skanzen), vagy két település közötti útvonalat (pl. utazás Vácról Szobra) járnak be, a hosszabb túrák nagyobb térségeket mutatnak be. Ami hiányérzetre adhat okot, hogy ezek az útvonaljavaslatok vizuálisan, térképre illesztve nem jelennek meg. Persze mondhatjuk, hogy az okostelefonok térképalkalmazásainak korában ez már-már fölösleges kívánság, de erősíthette volna a hagyományos sétaélményt.
Ezeken a kirándulásunkon hasznos társunk lesz a zsebkalauz kompakt méretével és hasznos információval, legyen szó akár egy-egy épület alapadatairól, akár annak a látogatásával kapcsolatos információkról. Amiben több ez a kötet, mint egy egyszerű útikönyv, az az, amennyivel több egy vezetett séta egy önálló városnézésnél: a templomokhoz tartozó leírások, amennyiben lehetséges, kitérnek olyan történetekre is, amelyektől a sétáló/olvasó bennfentesnek érezheti magát, amiken keresztül kapcsolódási pontot találhat a bemutatott épülethez. Bődey János fotói is hozzátesznek az élményhez, sokszor olyan nézőpontból mutatnak meg egy-egy templomot, amely látvány egyébként az egyszerű városnéző elől rejtve maradna.
Ahogy a vezetett városi séták, úgy az ilyen jellegű írások, könyvek is fontos szemléletformáló feladatot végeznek. Minél több lehetőségünk van megismerni a minket körülvevő épületeket, annál inkább tudunk kapcsolódni hozzájuk. És ha értjük és ismerjük a környezetünket, az arról való gondoskodás, annak megőrzése is sokkal magától értetődőbb. Ám ha a kötet „csupán” arra indítja az olvasót, hogy hátizsákot ragadva bebarangoljon egy-egy ajánlott útvonalat, már azzal is értékes élményekre és emlékekre fog szert tenni.
szöveg: Harmath-Gyetvay Enikő
fotó: Bődey János
Szerző: Zubreczki Dávid
Fotó: Bődey János
Terjedelem: 256 oldal, 16×16 cm
Kiadó: Kedves László Könyvműhelye
Megjelenés éve: 2021
Részletek, megrendelés: https://www.zubreczkidavid.hu/
