Nyolc év kutatás, felmérés, egyeztetés, előkészítés, tervezés áll mögöttünk. És természetesen elődeink munkája, akik ugyanazzal az izgalommal, kíváncsisággal kutatták és álmodták újra és újra a budai vár zöld szoknyáját, egymást követő korok kertépítő szenvedélyét, a pusztulások és újrakezdések történetét. Egy nagy, interdiszciplináris csapat, köztük tájépítész, kerttörténész, művelődéstörténész, gyümölcsész, szőlész, ökológus, néprajzkutató, építész, turisztikai szakember, művészettörténész, régész, történeti vízrendszerek kutatója és még sok szakterület neves képviselője álmodta újra, milyen legyen és milyenek lehetnek a 21. században a budai Várkertek, mit meséljen nekünk a hely szelleme a történelmen átívelő kertörökségről a korszellemnek megfelelően.
Óriási munka és egyben szellemi kaland eredménye az a többszáz oldalas alátámasztó anyag, temérdek szépen kiművelt terv, amely a tudomány, a művészet, a természet nyelvén mesél nekünk a budai vár lehetséges kertjeiről, annak használhatóságáról és minden tekinteteben magas művészi és ökológiai értékéről.
A budai várhoz kapcsolódó kertek, történeti zöldfelületek helyzetének és állapotának komplex vizsgálatára a Budai Várnegyed Turisztikai Stratégia 2030 (BVTS2030) keretén belül kerülhetett sor a Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezésére. A vár turisztikai, közlekedési és zöldfelületi helyzetét, anomáliáit és lehetőségeit feltáró munka 2018-ban fejeződött be, amely során megszületett a budai bár zöldfelületeinek koncepciója. Ez alapozta meg a Nemzeti Hauszmann Programon belül a Palotanegyed és a várfalon kívüli várszoknya zöldfelületeinek legújabb vízióját, amely a Várkapitányság Zrt. megalakulásával vezette tovább az elméleti alapokból a tervezésig és a kivitelezés előkészítéséig.
Ennek a koncepciónak egyik, egy egységben kezelt területe a „Nyugati kertek” elnevezést kapta, amely József Főhercegi Palota alatti, a nyugati lejtőkön található zöldfelületeket foglalja magába, és amelyet a történeti hűség jegyében a Magyar Szőlő- és Gyümölcs Kertjeként neveztük el.
Most a Nyugati kertek elnevezésű zöldfelületek történetiségét, tervezési szemléletét, funkcióit, terveit, használatát és fentarthatóságát mutatjuk be. A feladat sokrétű, hiszen a történelmi hagyaték, a kertkultúránkhoz köthető örökség, a városi ember mai rekreációs igényei, a turisztikai vonzerő magas minőségű és edukatív fejlesztése, a klímaváltozással összefüggő ökológiai, a vízmegtartás és a fenntarthatóság kérdéseinek megválaszolása együttes feladat és együttesen kezelendő. Így koncepciónk alapvetései ezeken a pilléreken állnak, anyag- és növényhasználatban, a történeti kontextus és hazai alapanyagok figyelembevételével, a részleteiben is gazdag egyedi tervezésben. A tervezés a fenntartás és fenntarthatóság, az üzemeltetés, látogatómenedzsment és a programok sokszínűségének összehangolásával folyt.
A Nyugati kertek koncepciója a korábban leírtaknak megfelelően szőlős- és gyümölcsöskert tematikában gyökeredzik. Azonban a kert nem csupán szőlő- és gyümölcsültetvényként funkcionál, hanem a szőlőműveléshez, gyümölcstermesztéshez és a borhoz kapcsolódó tematikus programok helyszínéül is szolgál, így élő, élményt nyújtó helyszínné alakul.
Összességében láthatjuk, hogy a hosszú és interdiszciplináris megközelítésű kutatás és egyeztetések konszenzusán, tudományosan megalapozott, az örökségre építő és a kor elvárásainak és kihívásainak megfelelő tájépítészeti munka született, amelynek kivitelezése a József Főhercegi Palota megvalósulási ütemeihez kapcsolódik. Reméljük, hogy a hely ismét méltó lesz a történeti szelleméhez.
Szöveg: dr. Herczeg Ágnes
Tervek: Pagony Táj- és Kertépítész Iroda
