Kampis Miklós Kossuth-díjas építész, a Nemzet Művésze, a Somogy Megyei Építész Kamara alapító elnöke 1935. november 14-én, 90 évvel ezelőtt született. Az évforduló alkalmából a Somogyi Építészek Kamarája, a Kós Károly Egyesülés és a Magyar Művészeti Akadémia 2025. november 14-én emléktáblát avatott a Mester lakóházának a falán és megemlékezést tartott Kaposváron.
Délután a KAPOSTERV volt irodájánál, a Rákóczi tér 4. szám előtt gyűltek össze barátai és tisztelői, a Kampis Miklós lakóházán elhelyezett emléktábla felavatására és a koszorúzásra. Lőrincz Ferenc Lőrinc, a Somogyi Építészek Kamarája elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd beszédet mondott Zsigmond László, a Kós Károly Egyesülés társigazgatója és Salamin Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti tagozatának vezetője. Ezt követően a Kamara székházában megemlékezést tartottak Kampis Miklósról, amelyen tanítványai, pályatársai és barátai emlékeztek meg a Kossuth-díjas alkotóról. Beszédet mondott Lőrincz Ferenc Lőrinc a Somogyi Építészek Kamarájának elnöke, Sáros László György DLA a Makovecz Imre Alapítvány, Salamin Ferenc a Magyar Művészeti Akadémia, Lucz Géza a SOMOGYTERV, Bánkuti Melitta a KAPOSTERV részéről mondta el gondolatait. Ezt követően Lieber Erzsébet kaposvári képzőművész megemlékezése hangzott el.
Az este Kampis Miklós írásainak három kötetes, összefoglaló könyvének bemutatójával folytatódott, amelyek Kampis Gábor gondozásában jelentek meg. Az első kötet a Tíz könyv az építészetről, amely az organikus építészetről szól, a Summa Antroposophie az antropozófiai tanításokat összegző kötet, a Homo Architectus Sum pedig a szerző 2005-ben megjelent könyvének kibővített kiadása. A háromkötetes kiadvány a Kós Károly Egyesülés, a Magyar Művészeti Akadémia és a Makovecz Imre Alapítvány megrendelői támogatásával jelent meg. A könyveket Kampis Gábor mutatta be.
A könyvbemutató után beszélgetés zárta az estét Kampis Miklós életéről, munkásságáról.
Alábbiakban Zsigmond László beszédét olvashatják:
Kedves Ünneplő Közönség!
Kampis Miklósra emlékezünk. 90 éves születésnapja alkalmából tisztelgünk előtte itt, e ház előtt, amelyben lakott. A házból kijőve balra néhány méterre a Somogyterv irodája, jobbra pedig a Kaposterv irodája található, melyek Kampis Miklós építészeti működésének fő színterei voltak. A valamikori Kaposterv épületének falán emléktábla hirdeti a Kós Károly Egyesülés megalapítását 1988. december 12-én. Emlékszem, mert jómagam is jelen voltam, milyen gyorsan és könnyen születtek a megalapításhoz a gondolatok: a szabadiskola, a vándoriskola, az újság, a vállalkozói klub és végül a társaság neve: Kós Károly Egyesülés.
Ennek lassan 37 éve.
A tett, amely Miklós kezdeményezésére valósult meg, sok társunk, barátunk sorsában jelentős szerepet játszik.
Elválaszthatatlan ettől Makovecz Imre személye, Kampis Miklós barátja, társa, akinek november 20-án ünnepeljük 90. születésnapját.
Álljon előttünk Kampis Miklós törékeny alakja, erős és határozott gondolataival, melyeket alaposan megmunkálva, nagy műveltséggel és hihetetlen pontosággal fogalmazott meg előadásaiban, hozzászólásaiban. Átfogó, mély gondolatai megragadták az embert, és örömmel vártuk mindig a folytatást. 90 éve született tehát mesterünk és öt éve már, hogy néma beszéddel szól hozzánk.
Kedves Miklós!
Az elmúlt években kimutatta foga fehérjét, amiről mindig szó volt. Mulasztásaink a külső világban járvánnyal, háborúval, meneküléssel mutatkoznak meg. Nem bújhatunk hát el szép gondolatok mögé, és az antropozófiára sem hivatkozhatunk, mint rejtelmes világra. Háború folyik a lelkekért. Szent Mihály Arkangyalban bízunk, aki kivont fény kardjával vezeti seregeit a sötétséggel és a gonosszal szemben.
A küzdelem zajlik, nem állunk jól. De egyre több ember számára válik világossá a Földet elpusztítani, de leginkább uralni akaró hatalom manipulációja.
Küzdelmeink közepette kisebb csatákra is sor kerül.
Most zárta kapuit az „Élő magyar építészet – határtalan országépítés” című kiállítás a Pesti Vigadóban, ahol száz építész 120 válogatott munkáját mutattuk be a nagyközönség előtt.
November 20-án nyílik a Műcsarnokban Makovecz Imre életművét bemutató kiállítás Jonathan Glancy kurátorsága által. Haladunk a kijelölt úton; az 1985-ös Élő építészet kiállítás, a 10 éves a Kós Károly Egyesülés 1989-es kiállítás sorozata, a „Folytatni a teremtést” Iparművészeti Múzeumban megrendezett kiállítása megannyi ünnepi alkalom, ami vezet bennünket.
Gábor fiad gondozásában erre a jeles alkalomra jelent meg három könyved, Homo Architectus Sum, Summa Antroposophiae és Tíz Könyv Az Építészetről címmel.
A kiadásban részt vállalt a Magyar Művészeti Akadémia, a Makovecz Alapítvány és a Kós Károly Egyesülés is. Világító mécsesek az út mellett. De azt is be kell vallanunk, hogy nem tudjuk, hol járnak a Gyűrűhordozók, Frodó, Samu és Gollam. Bizakodunk és reménykedünk, várjuk a fiatalok és a kis népek megerősödését, hogy Szent Mihály Arkangyal segítsen bennünket.
Kedves Barátaink!
A Lakóház falán elhelyezett emléktábla leleplezésére és megkoszorúzására kerül most sor.
Alábbiakban Salamin Ferenc emlékező szavait olvashatják:
Kampis Miklós a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának oszlopos tagja volt, gondolkodása tiszta, rendszerezett, a mindenséget átlátó volt, mint egész személyisége. És nagyon humoros is egyben.
Sok előadását hallgattam, elsősorban a Kós Károly Egyesülés megalakulásától, 1989-től kezdve. Az előadásait, mint írásait is, könnyen megértettem, úgy éreztem, most már minden világos. Másnapra már semmi sem volt világos, és el is felejtettem a magas eszméket, okfejtéseket. Nem hagyományos értelemben tudományos értekezéseket tartott, hanem belső küzdelmeit, felismeréseit, megélt rádöbbenéseit mutatta meg hallgatóságának, őszinte, személyes, belső ismeretet közvetítő szövegeket hallottunk tőle.
Gondolkodásának legfontosabb mozgatója a több évtizeden át tanulmányozott antropozófia volt, melyet a megismerés, a lázas igyekezet, a cselekvő belső erő megnyilvánulásának tartott, és amelyet a körülöttünk és a bennünk lévő erők okának feltérképezésére használt. A megismerésből inspirált cselekvés, a belsőből -és nem kívülről- vezérelt élet fontosságát tanulta az antropozófiából, melynek legfontosabb jellemzője: Üzenet a múltból – Cselekvés a jelenben – Törekvés a jövőre.
Kampis Miklós szövegei, az antropozófia rámutatott, hogy minden fordítva van, mint tanítják nekünk több évtizeden keresztül. Magamnak három fontos pontot szűrtem le:
– Legfontosabb önmagunk megismerése, a jelen állapotunkból –melyet legjobban ismerünk, átélünk- indulva apró lépésekkel a múlt felé, és nem a szokásos módon a kezdetektől elindulva.
– Ok-okozat összefüggése legtöbbször fordított irányban van, pl. az építészetben nem a tervből következik az épület, hanem a fejben megszületett ház az ok, és az abból lerajzolt terv az okozat.
– Külső-belső világunk jelenségeit lényként -nem dologként-, érző, akaró lényekként kell felfognunk, a néplélektől a fákig és az ásványokig. Ha az ember ebbe betagozódik, minden a testvére, rokona lesz, és megértheti a világ erőit.
Ha ma is olvassuk gondolatait, megérthetjük talán emberi mivoltunkat, létezésünk eredetét, mely rávilágít a gondolkodás, érzés, akarat erőire is.
Köszönjük Miklós ezt a szellemi támogatást Neked.
