Az Esztány Győző és munkatársai által tervezett ravatalozókápolna úgy ül a gyergyóditrói domboldalban, mint egy régmúltból itt maradt kerített templom. Az archaikus benyomást erősíti az egyszerre additív és kompakt tömege. Azonban ha a bejárat felől közelítünk az épülethez, az kinyílik – körítő kerítésfala fedett-nyitott térként óvja a köralaprajzú, kupolás tömeget.
Gyergyóditró Hargita megye egyik legnagyobb települése, ennek megfelelően a kápolna mérete a megszokottnál nagyobb. Az építtető-plébános egészen konkrét programot fogalmazott meg a tervezők számára: legalább kétszáz fő és három ravatal befogadására alkalmas, kör alaprajzú teret képzelt el, ami megnyílik egy külső udvar felé, mely védett, árnyékos terekkel egészül ki. Rossz idő esetére, a hívek befogadására karzatot is kért az épületbe. Legyen a térben miséző oltárasztal (menza), felolvasó állvány (ambó), papi székek, elektromos orgona, valamint lélekharang. Az épület hagyományos és természetes anyagokból épülhessen meg alacsony kivitelezési (és tervezési) költségek mellett.
Az építtetői igényeknek megfelelően a külsőben a meszelt falak és kerámiacserép, a belső térben szintén a meszelt falak, a faszerkezetek és a fény dominálnak. Az épület három egységből áll: a nyugati részen a kupolás, kör alakú ravatalozótérrel indul; majd kelet felé haladva egy látszófedélszékű, nyeregtetős épületrész, melyet a kereszt alakú ablakon át beáradó fény emel szakrálissá – ez a karzatot és alatta a kiszolgáló tereket foglalja magában; végül a harangtorony. A három egységet összefogja az íves kerítésfal. Utóbbi – a székely kerített vártemplomok megidézésén túl a ravatalozóhoz tartozó udvar vizuális és zaj elleni védelmét is szolgálja.
A tervezők a belsőépítészeti és bútorozási terveket adományként készítették el, és a kivitelezés során felmerült kérdések megválaszolására is rendelkezésre álltak. Mégis, a kőműves munkák során olyan, a tervtől való eltérések történtek, melyeket a költségek jelentős növelése nélkül nem lehetett helyrehozni, így az elkészült épület részletei számos helyen nem a terveknek megfelelőek. Ennek ellenére, a megvalósult épületbe belépve teljességében átélhető a tervezők által megfogalmazott vezérgondolat:
„ A ravatalozó tere átmeneti tér, a földi és az örök élet »kapuja«. (…) Krisztus az út, az igazság, élet, ő az örök élet kapuja. Így a kereszt-fényablak Krisztus szimbóluma, ő az átjáró tér a halál küszöbét átlépő léleknek, ugyanakkor ő a remény és vigaszt hozó világosság a gyászolóknak.”
Vezető tervező építész: Esztány Győző
Építész tervezők: András Szilárd, Albert Csaba, Ambrus Ákos
Szakági tervezők: Márton Sándor, Haynal Hunor Attila, Tokos Szabolcs
2017-2021
Szöveg: Esztány Győző, Harmath-Gyetvay Enikő
Fotók: Esztány Győző, Lukács Géza
