Magyar élő építészet

Negyven éve, 1985-ben mutatkozott be először idehaza a Magyar Élő Építészet című kiállításon az organikus gondolkodást fontosnak tartó építészek közössége. A kiállításhoz készült katalógusban a kiállítók bemutatták munkáikat és válaszoltak a Makovecz Imre által megfogalmazott 14 kérdésre.

Makovecz Imre így írt a katalógus bevezetőjében: “Úgy érzem, eljött az ideje annak, hogy a magyarországi szerves építészet szervezetileg és szellemileg is a nyilvánosság elé lépjen, kijelentse magáról azt, ami a lényege és a feladata.

Korábbi korszakunk a mellőzés, az üldözés, a perifériára szorítás kora volt. Ez a hosszú – néhányunknál 20-22 év- hozzászoktatott ahhoz, hogy gondolatainkat, céljainkat ne fogalmazzuk meg egyenesen, hanem rejtsük el, hiszen ez kényszerű harcmodorunkhoz hozzátartozott. Félő, hogy aki sokáig hallgat, annak a gondolatai is elnémulhatnak.

A kiállítók:

  • Csete György
  • Deákné Blazsek Gyöngyvér
  • Deák László
  • Dévényi Sándor
  • Erdei András
  • Gerle János
  • Jankovics Tibor
  • Kampis Miklós
  • Lőrincz Ferenc
  • Kádas Ágnes
  • Kálmán István
  • Kistelegdi István
  • Koppány Zoltán
  • Kravár Ágnes
  • Makovecz Imre
  • Mezei Gábor
  • Nagy Ervin
  • Oltai Péter
  • Sáros László
  • Visegrád Csoport

Makovecz Imre: Előszó

A magyarországi szerves építészet a XX. század utolsó harmadában alternatívát kíván adni Európa építészetéhez. Ez az alternatíva 1964 óta újra él hazánkban, azóta, amióta újra épülnek olyan épületek, melyeknek szerzői felelevenítették és újra aktuálissá tették a népművészet és a szellemtudomány eszméit és gyakorlatát. Újra, mondom, mert a nevezett két forrásterület csak rövid időre, mintegy negyven évre süllyedt vissza alvó állapotba. Ez a negyven év volt az élettartama egyben az internacionalista purista-kubista építészetnek.

Úgy hiszem, hogy építészetünk eredeti szándéka, hogy ég és föld között építészeti kapcsolatot teremtsen, mely értelmezi és kifejezi az ember mozgását és helyét, mágia legyen, környezetére rejtett hatással legyen.

Törekszünk arra, hogy előkészítsük egy mitikus kor építészetét. Célunk, hogy a technikai civilizáció érzék alatti mágikus erejét érzékfeletti, imaginatív erőkkel ellensúlyozzuk.

Az egyén, a közösség, a h aza, a nagyvilág nekünk egy szárról hajtott, egymást fedő szirmok, mint a rózsa levelei, melyek fölcserélhetetlenek és helyükről kitéphetetlenek.

Építészetünk ezért az emberhez, a helyhez, a tájhoz, a hazához, Európához, a Földhöz kötött épületeket jelent.

Emberhez, tájhoz, hazához kötöttsége a közvetítő rendszerek átalakítását, a forma és anyag adekvátumait igényli. Végül, amit a legfontosabbnak hiszek ebben az építészetben: tevékenységünk drámája.

Hogy hol és milyen megbízatásokat vállalunk, hogy hol helyezkedünk el ma a magyar építészet szellemi térképén, mi egy-egy épületünk tervezésének kivitelének és házaink életének története, mi a sorsa egy-egy épületünknek, s nekünk magunknak is.

Mert azt hiszem új és szabad sorsra van szükségünk itt Közép-Európában, új életre, hogy hagyományainkat, sajátos történelmünket betöltve megtegyük, amit Európában meg kell tennünk fennmaradásunkért.

Házaink ősi, sokszor komor hangulatokat idéznek, eltűnt emberek csevegése hallatszik a falakban, kupoláink az eget borítják fölénk, szétszórt etnikumunk népművészetének vakolatmintái térbeli szerkezetekké válnak, tudatunkból kiüldözött eleink tolongnak megszólalásért, hogy segítsenek megépíteni, ami hitünk és látásunk szerint idevaló, ami hitelesen a miénk. Elrombolt és elhagyott falvak és kisvárosok újraélesztésével foglalkozunk, s a történet, – a ráismerések, az egymásra találások, a konfliktusok, a küzdelem a nemzeti jövőért – a falvakban, a tetőkben, a termekben és a szobákban, a házak, telkek, utcák anyagában kell hogy sűrítve éljen, különben az egész hatástalan.

Itt a Kárpát-medencében, a néhai szkíta és kelta birodalom helyén sajátos fény ragyog át a talajon, az anyaföld belső fénye, az az éjféli nap, mely egy föld alá szorított szellem napja. Ennek a Napnak a fénye különös lényekké alakítja házainkat ég és Föld között. Olyan metatermészet részei ezek, melyek a természet folytatásai.

A kiállítás katalógusa a LETÖLTÉS gombra kattintva letölthető!


Megtisztelésnek vennénk, ha elfogadná ajánlatunkat és feliratkozna hírlevelünkre. Két hetente az elmúlt időszak cikkeiről és eseményeiről tájékoztatjuk Önt. Amennyiben szívesen fogadja hírleveleinket, kérjük adja meg email címét!

 

×