Idén is megrendezésre került a nagy múltú Visegrádi Építésztábor. A tábor előzményeiről és a tábor során felmerülő kihívásokról a tábor szervezői számolnak be.
A Visegrádi Építésztábor története 1981-re nyúlik vissza, amikor néhány lelkes műegyetemi építész hallgató felkereste Makovecz Imrét, hogy segítse őket az építészet minél mélyrehatóbb megismerésében, a hivatalos egyetemi oktatás szárazságán túl. A Mester arra buzdította a fiatalokat, hogy közös építéssel tapasztalják meg az építészet életszerűségét. Ennek helyéül a Pilisi Parkerdő Gazdaság területén található, elhagyott bányaudvart sikerült megszereznie Visegrád külterületén. A táborok két évtizeden át kerültek megrendezésre, ma a helyiek „indián táborként” emlegetik, néhány építmény még áll az egykori táborok munkái közül.
2014-ben kelt új életre a Tábor, amikor Visegrád Város Önkormányzatának köszönhetően a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves építészet című tantárgyának hallgatói ismét átélhették az eredeti gondolatot és teszik ezt azóta is minden évben. A Város fogalmazza meg a tervezési feladatot, a hallgatók mindegyike pedig önálló pályázati tervet készít. A győztes, megépítésre kerülő tervet a pályázók és a táborozók közösen választják ki és valósítják meg a kéthetes tábor során, immár jellemzően a város belterületén. Mára az Ybl karon is felvehető a szerves építészet, és több éves távlatból elmondható, hogy a Kárpát-medence számos más építész képzéséről is érkeznek hallgatók, akik részt akarnak venni ebben a különleges táborban.
Az idei tábor feladata Visegrád központjában, a Nagy Lajos utca és a Széchenyi utca sarkán található közpark revitalizációja volt, az önkormányzattal és a Visegrádi Rózsák Egyesületével együttműködve. A meglévő szökőkút köré egy nyolcszögletű pavilont építettünk, Bődi Lili és Arany Koppány, a Budapesti Műszaki Egyetemi hallgatóinak tervei alapján. A munka része volt, hogy a szökőkutat felújítottuk és a pavilonhoz kapcsolódó rózsatámokat is telepítettük. A Kárpát-medence kilenc különböző egyetemi képzéséről érkező negyvennyolc egyetemi hallgató épített velünk a tábor során. Az idei évben célkitűzésünk volt egy újabb generációt is megszólítani, amely a tapasztalatok alapján sikeresnek bizonyult. Büszkék vagyunk arra, ahogy az új és régi táborozók tizenkét nap alatt közösséggé kovácsolódtak és egymást segítve vették a kivitelezés során felmerülő akadályokat. Nem volt egyszerű dolgunk, de a közösség megtartó ereje mindenért kárpótolt minket.
Minden évben igyekszünk helyi anyagokat használni, idén a Pilisi Parkerdőnek köszönhetően hárs és tölgy faanyaggal dolgozhattunk. A faanyag mellett más, számunkra újdonságnak számító dolgot is kipróbáltunk, több-kevesebb sikerrel. A tervezett talajcsavar alapozás nem bizonyult jó választásnak, ami sajnos időbeli csúszáshoz vezetett. Nem estünk kétségbe, a társaság kiválóan megoldotta a problémát egy rögtönzött beton pontalapozással. A korábbi évekkel ellentétben, – a nagy létszámnak hála – idén térburkolatot is készítettünk, ami hatalmas sikernek bizonyult Drotár Bence szaktudásának köszönhetően. A burkolatot képező téglaanyaghoz is felajánlás útján jutottunk hozzá, külön köszönet a Póth Klinkernek. Az új munkafolyamatok mellett a jól bejáratott famunkákban is volt részünk bőven. Az önkormányzat biztosított számunkra egy udvart nem messze az építési területtől, ahol a megszokott módon készítettük elő a faanyagot. Az idei legnagyobb kihívás a pavilont lezáró csillag motívum megvalósítása volt. Partali Ádám és Arany Koppány vezetésével több napi kemény munka után sikerült beépíteni. A szerkezetépítő csapat szenzációs munkát végzett, aminek az eredménye méltó helyet foglalhat el Visegrád város szívében! Az alapozásnál adódott csúszás és a kánikula miatt nem tudtuk maradéktalanul elkészíteni mindent, amit vállaltunk, a pavilonhoz tartozó tégla padok megépítésére, illetve a tetőfedés megvalósítására még visszatérünk az őszi átadó ünnepség előtt. Ekkorra terveink szerint el lesznek ültetve a rózsák, a szökőkút is üzemelni fog, a megújult pedig Áprily park teljes valójában lesz élvezhető.
Köszönettel tartozunk Turi Attilának, a Magyar Művészeti Akadémia Elnökének a támogatásáért, Horváth Zoltán Visegrád város főépítészének és Erhardt Gábornak a Szerves Építészet című tantárgy oktatójának a fáradhatatlan segítségükért és támogatásukért! Külön köszönet Visegrád város Önkormányzatának és a Városüzemeltetési Kft.-nek a tíz nap során nyújtott állandó segítséget. Visegrád város lakosai szeretik az építményt, nekik köszönhetően sok tartalmas beszélgetésben, jó kívánságban, finom falatokban volt részünk.
Hálásak vagyunk, hogy lehetőségünk van Makovecz Imre szellemi örökségét ilyen módon tovább örökíteni a fiatalabb generációknak, célunk az általunk alapított Móva Kör keretein belül év közben is szakmai programokkal tovább építeni a táborban létrejött közösséget.
Erhardt Anna és Pallos Bence táborszervezők
Fotók: táborozók
