51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és 8. Tervező Tábor
Szombathely, 2018. augusztus 6 – 9.
Az emberiség több mint fele immár városokban él, számarányuk egyre növekszik. A fejlettnek nevezett világban, pl. az EU országaiban ez az arány meghaladja a 70%-ot, egyes tagállamokban eléri a 80%-ot. A világháló terjedésével a ’90-es évek elején felröppent a gondolat: a világ egyetlen nagy faluvá válik, sőt még inkább tanyarendszerré – mivel a hely úgymond elveszítette jelentőségét. Ez a blikkfangos gondolat néhány év alatt szertefoszlott (állapította meg Kunszt György egy évtizeddel később): elég egy-egy gigaberuházásra gondolni, s érzékeljük, hogy építőik mindent megtesznek annak érdekében, hogy azt a helyet nevezetessé, egyedivé tegyék, vonzóerejét növeljék.
A jövőt nem látjuk, de azt sejtjük, hogy mit tartunk ma fontosnak, mi felé keressük a fejlődés kívánatos és célszerű irányát, s azt is érzékeljük eléggé pontosan (bár viták közepette), hogy mi vész el (akár örökre), s válik jó esetben emlékezetté.
Ennek a témacsokornak szenteljük az idei, 51. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet. Geográfusok, építészek, közgazdászok, településmérnökök, művészettörténészek lesznek az előadók között. Elsőként a nemzetközi és a hazai trendekről kapunk átfogó képet, majd városvíziók villannak fel. A következő napokban a jövő útjának tűnő Smart City, Green City témái elevenednek meg, majd arról hallunk előadásokat, hogy miről mesélnek a házak, mi marad meg – várhatóan – a régmúlt, a tegnap és ma városépítéséből, építészetéből.